Rózsa Iván: Hatalom és boldogság
Naiv vagyok?
Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában nőuralom van. Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában viszont a férfiaké a hatalom. De jó lenne egy, a nemek egyenjogú kapcsolatára épülő, hatalommentes világ!
Őszinteség
Nőkkel nem lehet őszintén megbeszélni bizonyos dolgokat. Igaz, férfiakkal sem… Itt az érvek már nem számítanak, a gondok megmaradnak a felszín alatt, és a végén az erősebb győz…
A történelem vége
Betonbunkerekbe befarolt boldogtalanok…
Boldogság
Én voltam már többször is boldog, amikor azt hittem, hogy boldog vagyok…
Hatalom és boldogság
Aki hatalmon van, nem biztos, hogy boldog. Inkább csak elégedetten pöffeszkedik vagy kárörvendő. A boldogság más kategória, más dimenzió…
Hataloméhség
Általában az a hatalomra éhes, kinek teljesítménye az ágyban kétes… (Legyen akár férfi, akár nő!)
Bhután
Bhutánban nem az egy főre jutó GDP, hanem az egy főre eső boldogságérzet növekedésében mérik az ország fejlődését. Ki csinálja bután?
Mámor és kámfor
A boldogság pillanatnyi mámor; aztán illan, mint a kámfor…
Boldognak hitt állapot
Tehát csak egy feladatunk maradhat: növeljük a boldognak hitt állapotok gyakoriságát és időtartamát! Ez persze csak spontán lehet, és nem valami tervbeosztás szerint.
Gyógyír a bajokra
A boldogság egyben hatalom. Segítségével el tudjuk viselni a mindenkori politikai hatalom álságosságát, aljasságát.
Tűz és víz
A boldogságot nem lehet erőltetni, de akarni kell! A langyosakat kiköpi magából az Úr…
Fertőző betegség
Legyen bár keresztény, buddhista, hindu, zsidó vagy muszlim; a normális ember boldogságra, harmóniára vágyik. De az emberek hány százaléka tekinthető manapság normálisnak?! Politikai, helyzeti vagy nemi hatalommal, kicsinyes uralommal fertőzött az emberek többsége, ugye?!
A természet mindent elrendez
Boldog lehet-e egy nő másik nővel, egy férfi másik férfival?! Nincs bennük frusztráltság vagy hiányérzet? A természetellenességről már ne is beszéljünk! Vagy nekik egyszerűen így jó, így természetes?
Csak a magyar!
Szeretem szerelemmel… Egyetlen más nemzet sem tudja így kifejezni ezt az érzést, csak a magyar!
Budakalász, 2017. október 11-13.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchat éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
