Exodus

Exodus

A természetet nehéz megzabolázni
Váratlan dühkitörések, forró szerelmi ölelések
Őserdei esőfelhők, jéggel boritott végtelen mezők
Mind, mind számlájára irandó változatosság
Néha megrázza magát,s a föld mélyéből forró lávát
Zúdit a békésnek tűnő emberek nyakába
Máskor tartós szárazság lehet éhinség forrása
Vagy a megáradt folyó pusztitását várva
Mind lehet a terentő büntető szándéka
És mi lehet a gyógyitó penitenciája?
Az ember ember által történő megbecsülése?
A szeretet törvényére épülő béke megteremtése
Nem telt el történelmi század háború nélkül
S a háborúk a gyilkolás mellett magukkal hozták
Az aljas emberi ösztönök fokozódását
Megbecstelenitett nők fájdalma kiáltott fel az égre
A szemben álló harcoló felek asszonyait sem kimélve
A testi gyalázat mellett a lelkek roncsolását okozták
S ezzel a háborúk szennyét, mocskát
Az emberi értelem nyakába varrták
Mennyivel „humánusabb” a ma emberének háborúja
Mivel gombnyomásra mindent elpusztit az atombomba
Ami a középkor szörnyű hagyományából megmaradt
Az exodus, a tömeges népvándorlás, s ahogy az idő haladt
Új fegyvereket szült, s hozott magával
A terrorizmust a szolidaritás jelszavával.
Álruhába öltözött üldözöttként törtek Európára,
Jobb élet reményében álnok próféták hivó szavára
A hamis mammon utáni felfokozott vággyal
A birtoklás, s a remélt túlvilági áldással
Levetkőzte gátlásaik s ösztönéletüket felfokozta
Keresztény értékeinket mindenütt meggyalázta
S a hazáért, hitükért, európáért éltüket áldozó hőseink
Emlékét magukkal rántják a mélybe s ébredő reményeink.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Örökké kislányomnak

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »
Versek
Szilágyi Tünde

A világ

E világ annyi szép csodát ígér. Mi mégis  A magunk mikro-világában maradunk.  Lehetnék tudós, vagy híres űrkutató is.  De minenkinek “csak” Tünde-néni vagyok.     Csukva maradt

Teljes bejegyzés »

Nyomodban megyek

NYOMODBAN MEGYEK   Fehér selyempalástját Leterítette már a tél, Hó pereg a fákról, Szélorgona zenél.   Magasban sziporkázik Ezüstös boltozat, Hajlik áttetszőn Ég kékje alatt.

Teljes bejegyzés »

Szívemben a neved

Ahogy beléptél az életembe S nem hagytál elveszni a semmiben Lelkemmel egy olyan világba léptem be, Mit eddig még csak képzeltem. Úgy gondoltam, nem létezhet,

Teljes bejegyzés »

Lélektakaró-3.rész

Az ablak zsalugáterének rései között betüremkedő reggeli fénysugarak elűzték a sötétség gonosz árnyait Restellte, hogy ilyen sokáig aludt, lusta városi ember módjára, s amíg hosszan

Teljes bejegyzés »

Rózsák az asztalon

Edit Szabó : Rózsák az asztalon „Rózsabokor hajlik a domb oldalára”, onnan szedek egy csokorral a babámnak, hogy a két szemével úgy gyönyörködhessen, mindennap láthassa

Teljes bejegyzés »