Rózsa Iván: Boldog újévet!

Rózsa Iván: Boldog újévet!

Demokráciánk…
Éltél huszonnyolc évet…
Nyugodj békében!

2017. december 21.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A szerelem örökkévalósága

   A szerelem örökkévalósága     Egy szívként dobogva örökké él, és mindent legyőz.   Két ember szerelme egy időtlen varázslat útján.   Te, veled

Teljes bejegyzés »

A kis levél

  Egy színes falevél elindult útjára, Bukfencelt a járdán, többiek utána. Hogy vajon merre viszi a rögös útja? Azt meglehet, hogy még ő maga sem

Teljes bejegyzés »

Hősök, emberek

Egy véres ing, egy levél, egy bitóról levett kötél, papírra vetett utolsó ima, egy alig megrágott pipa…   Vajon mit érzett a szív? Vajon mennyire

Teljes bejegyzés »

Utas

Utas   Robogó szekér az élet, És én utasa vagyok. Az ostor csapása éget, Mögém kerülnek a tegnapok.   A Jövő, ködbe vesző játék, Mely

Teljes bejegyzés »

Izgalmak a függőhídon

A „lányok”, 65 év felettiek mindketten, már egy hete tanulmányozták az időjárás előrejelzéseket Sátoraljaújhely környékén. Őszi napsütéses időre számítottak, mert az ottani függőhidat célozták meg.

Teljes bejegyzés »