Karácsonyi mementó

Karácsonyi mementó
Karácsony éjszakáján villódznak a fények,
Arcunk előtt peregnek a megfakult képek.
Meleg szoba csendjében ücsörögve,
Egy pohár forralt bort szürcsölve
Eszembe jutnak a régi élmények,
Szívemet elöntik az égi remények.
Talán még egyszer átélhetem a csodát,
Mely gondtalan gyermekként várt reám.
Édes, tudattalan boldogságom,
Tehozzád mindig visszavágyom.
Csukott szememmel a múltba révedek,
Felidézve az örömteli, pajkos éveket.
Csilingelnek az angyalok előszobában állva,
Ámuló tekintetünk a hívó szót várja.
Kitárul az ajtó, szívünket is nyitjuk,
Szeretet vesz körbe, de ezt el is kell bírjuk.
Ám ekkor a valóság, mint égő gyertya lángja
Világít be emlékeim borús ablakába.
Hirtelen angyalszárny öleli testem körbe,
Fájdalmas harcommal mit sem törődve.
Ébredj fel, gyermek! – szól hozzám a hangja.
Jó helyen vagy most már, ő is így akarja.
Szemeimet felnyitom, kinézek a hóra,
Könnyes ábrándokkal magamba burkolózva.
Bólintok egy nagyot, most már mindent értek,
Beszéljetek még, mondjátok mit kértek!
De eztán csend lesz, elhalkul az égi nóta,
Ragyogó holdfény borul az örök álmodókra.
Hitem visszanyerve szorítom poharamat,
Szeretet száll, eloson a kertek alatt.
Kőnig Eszter
Author: Kőnig Eszter

Kőnig Eszter az Irodalmi Rádió szerzője. Rendszerváltás hajnalán születtem, szüleim szívébe meglepetést csepegtettem, Hiszen ők fiúnak vártak, nevemnek Bendegúzt szántak. Gyermekkoromban sok történetet hallgattam, Ezekből aztán fejben saját mesét faragtam. Úgy éreztem, hogy ebben nincs művészet, akkor még nem tudtam mi az a költészet. Most sem igazán ismerem a mikéntjét, rímekbe öltöm szavaknak miértjét. Átlagos kislány voltam, babák világában kóboroltam. Egyszer csak megcsapott a dízelmozdony füstje, józan eszemet ez azonnal elöntötte. Azóta utazom vonaton eleget, nosztalgikus hangulatba mindig ez kergetett. Szeretek, verselek, írok, hétköznapi harcokat így vívok. Kőnig Eszter néven láttam meg a napvilágot a székesfehérvári kórházban 1989. rendszerváltásos júliusában. Kicsi korom óta szerettem meséket és zenéket hallgatni, sokszor kreáltam saját történeteket a környezetemben zajló események hatására. Később aztán papírra vetettem a gondolataimat, jelenleg is dolgozom több novellán, regényen a verselés mellett. Egyszer majdcsak elkészülnek, nem siettetem, hiszen jó munkához idő kell (rosszhoz meg még több, tudom). 🙂 Közgazdasági szakközépiskolába jártam, amikor feltűnt tanáraimnak az irodalom iránti szeretetem, gyakran indultam helyi szavalóversenyen szép eredménnyel, én kreáltam az iskolai szalagavatós darabunk szövegét is, képviseltem a diákéletet a rendezvényeinken. A munka világába sodródáskor kissé eltávolodtam az írástól, majd új szerelem kezdett kibontakozni: a vasútért dobbant meg a szívem; ez a kapocs azóta...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mentalista

Mentalista El lettün kápráztatva, hazánkban is született Mentalista Most, hogy a porondra lépett, mindenütt bolondítja a szerencsétlen népet Felfokozott aktivitással a jelenben a jelen ugródeszkájáról

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Szellő repítse

Miként könnyű pihét felkapja a szellő, úgy libbent tova évtizedes esztendő. Számtalant úgy vágytam, hogy tűnjön el végre, néhányat marasztaltam volna örökre.   Az idő

Teljes bejegyzés »

Sirámok

 Kimerültem.  Haza jöttem.  Álmos vagyok.  Fáradt vagyok.  Lerogytam egy székre,  felállni már nehezen megy.  Ha húsz métert kell gyalogolnom,  úgy érzem, hogy összerogyok,  meg kell

Teljes bejegyzés »

Rue des Martyrs

A Mártírok utca délről északra vezet   hosszan elnyúlva a kilencedik kerületben, Párizsban,   nem messze attól a szállótól, ahol laktam.  A Monmartre felé, az utca

Teljes bejegyzés »

Igazgatói időben 9. részlet

Szerencsére tartom a frontot. Iskolámban kiegyensúlyozott az élet, a beiratkozás is jól sikerült, nem csökkent a gyereklétszám, a nyolcadikos továbbtanulási eredmények meggyőzőek, pályázatokon pénzt nyertünk,

Teljes bejegyzés »