Ha már nem létezem

Edit Szabó : Ha már nem létezem

Ha már nem létezem,
talán még érdekel,
mennyország vagy pokol,
megakad, rostokol.

Kék égben fennakad,
lélekként ott ragad,
választ- új testet,
mában lesz élete?

Csillagok ragyognak,
lelkembe suttognak,
múlik az életed,
a tested porrá lesz.

Emberek szívében,
gyermek emlékében
megmaradsz örökre,
szemfedő fölötted.

Sírhantod készen áll,
bizony oly régen vár,
nyugalom testednek,
megfáradt éltednek.

A lelked vándorol,
köszön a távolból,
végtelen ígéret,
születik új élet.

Bőcs,2018.09.02.

Szabó Edit
Author: Szabó Edit

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. „Tanárnéni”-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a „VERS”-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Végállomás-Keleti pályaudvar

Végállomás-Keleti Pályaudvar. Írta: Egyed-Husti Boglárka Sietek, nehogy lekésem a vonatot. Szinte egyik lábam tetszem a másik után, hiszen a következő vonat másfél óra múlva indul

Teljes bejegyzés »

Vedd fel a telefont!

Vedd fel a telefont! Írta: Egyed-Husti Boglárka Az ügyeleti váróba kígyózó sorok álnak, ülnek és várnak. Mindenki másért van itt. Van, aki a nyakát törte

Teljes bejegyzés »

Varázspálca

Varázspálca. Írta: Egyed-Husti Boglárka Ott ültünk az ablakpárkányon és már mind a ketten részegek voltunk, Őrs és én. Farsang volt a gimiben, és Őrs a

Teljes bejegyzés »

Vándorlás

Vándorlás Egyed-Husti Boglárka Ádám hosszú pillantásokat vetett Évára a nőre, akit neki teremtettek és tudta most már egész életében vándorolnia kell. A nőt alig ismerte,

Teljes bejegyzés »

Van egy jó sztorid?

Van egy jó sztorid? Írta: Egyed-Husti Boglárka Így szólt a pályázati felhívás. Hisz, hogy ne lenne. Tele van a fiókom még ki nem adott jó

Teljes bejegyzés »

Való Világ

Való Világ. Írta: Egyed-Husti Boglárka Ez a Való Világ-köszönti a nézőket a műsorvezető és már megy is a kamera, műsor forog és a néző kukul.

Teljes bejegyzés »