Sirnak a pilisi parkerdő fái

Sirnak a pilisi parkerdő fái

Ellátogattam a pilisi parkerdőbe
Oda is beköszöntött az ősz jó előre
Ágait megcsupaszította
Az aljzatot halott levél borítja
A hajnali csendben apró állatok vihognak
Hiszen táplálékot még bőven találnak
A szárazság sok áldozatot követelt
Kitört,s elszáradt ágak mindenütt
A szemétkosár szinte szinültig betelt
Évek óta a tél fagyos zúzmarája
Mindenütt pusztított szemünk ezt konstatálja
Szinte megtizedelte a fák koronáját
Ezzel elvesztette a parkerdő báját
Sírnak a pilisi parkerdő fái
Mert fenyegetnek a közelítő tél rémálmai
Az emberi jó szándék és szép karat
Hiába tervez állítani védő falakat
Az éghajlati változás,mely ennek felelőse
Az emberi kabzsiság fájó eredménye
Az őszi séta hangulatát
Lelkiismeretfurdalásunk járja át
Vidd ki az erdőbe az ifjúságot
Élvezze az ősz színeit de lássa a valós világot
Mentse a menthetőt,s majd jól tervezze a jövendőt
Hogy kiengesztelhesse a mindenséget teremtőt.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Szankciók, szankciók!

Szankciók, szankciók! A rikkancs kiáltja az utcán: szankciók, szankciók! Milyen csodabogár lehet, kérdezik a fontoskodók A rossz tanár szankciókkal bünteti a csínytevőket A türelmetlen szülő

Teljes bejegyzés »

Az eltévedt Élet

Nagy öröm most az élet, Romlás vörös sebének.   Eszmék köde fátylasul Múló gyásznak konokul.   Vörösek most az estek Piros arcok beestek.   Télben,

Teljes bejegyzés »

Kár,kár,kár…

Kár,kár,kár… Varju mondja: kár,kár,kár… Van akit a börtön vár Ott aztán lehet károgni Vesztegetni, hápogni Erőszakoskodni, tátogni Árnyékkormányt játszani Hamis állításokkal vádolni Szitokszóval támadni Álhírekkel

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Ember és fa

Rózsa Iván: Ember és fa (Hat haiku) Ha kivágják, fa Árnyékában ember sem Hűsölhet tovább… Fa: mi mindenre Használható! Fából lesz Asztal, szék, ajtó. Fának

Teljes bejegyzés »

Éjféli sejtelem

Éjféli sejtelem Szikrázón csillog bársonyos éjben, hófehér selymén időtlen imák, Uram!- engedd, hogy újra átéljem amint az éjféli csend muzsikál. Minden esztendő új reményt ígér,

Teljes bejegyzés »