Magányos mormoló

Mára megrészegülten mámorba mételyült

‘mert megérdemlem’ világunk megkövült.

Moráltalan, műmosolyú ridegségtől

vacogó, virtuális valóságba veszejtve

didereg digitalizáltan egy nemzedék.

Megismeri-e Messiását?

Mondd, menthető-e még?

Petres Katalin
Author: Petres Katalin

Petres Katalin az Irodalmi Rádió szerzője. 1959 április 5-én születtem, Budapesten. Budán nőttem fel, társbérletben nagyon egyszerű család legkisebb, harmadik gyermekeként. Alsó tagozatos koromban megkérdezte az osztályfőnököm, bizonyára egy felmérés kapcsán, hány könyvünk van otthon, én akkor 11-ről számolhattam be az iskolai tankönyveket kivéve. Viszont jártam könyvtárba, csodálatos tanáraim is voltak. Dr. Kolta Rezsőné, Magdi néni varázsolt el az irodalom birodalmában általános iskolás koromban. Muhi Lászlóné, Zsuzsa néni, középiskolai magyar és történelem tanárom, aki egyben a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola akkori könyvtárosa is volt, segített eligazodnom e csodálatos világban. Tulajdonképpen szellemi édesanyám lett. A közgazdasági szakközépiskolát szüleim kérésére végeztem el, de az első pillanattól kezdve magyar-történelem szakra készültem. A tanárképzőt 1982-ben fejeztem be, egy év tanítás után megszülettek fiaim, sokáig voltam otthon. Fél állásban a 90-es évek elején még tanítottam eredeti tárgyaimat, majd angol nyelvvizsgám és angol tanár hiány miatt át kellett térnem a nyelvtanításra. Ezért elvégeztem az ELTE-n a másoddiplomás nyelvtanári szakot. 2000-ben középiskolába sodort a sors, ezért a Károli Gáspár Egyetem kétéves kiegészítőjével koronáztam meg 2006-8 között tanulmányaimat, de csak 2012-ben fejeztem be a diplomamunkámat, ezért szinte „friss” diplomás vagyok túl az ötven évemen. Jelenleg a Budai Középiskolában angolt tanítok több, mint tíz éve. Kamaszkorban kezdtem verseket írni,...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ha Rómába mész   Ha egyszer Isten adja és sorsod lapjaira Róma nevét írják az angyalok, utolsó órádról visszanézve mennyei fénye ott ragyog. Botló lábadért,

Teljes bejegyzés »

Születésnapodra   Az ég most kék, mint Mária palástja, s  úgy mosolyog, mint az ő szeme, édes, illatos fátyolba burkol a szeptemberi szél lehelete.  

Teljes bejegyzés »

Csendesen   Hűvösen, kedvesen. jön az ősz  csendesen. Ringató, álmodó, reggelen  átfutó. Dúdolom, vállalom, zenéjét  hallgatom. Elringat, megnyugtat, lelkemnek gyógyírt ad. Keringő levelek, szépítő permetek,

Teljes bejegyzés »

Kezed a vállamon /Fájdalmas Szűzanyámnak   Hogy segítsek fiam? Szívemben fájdalom. Széttört életedet magamhoz vállalom. Mit tehetnék, mondd csak? Ajkad, szemed néma. gondolatod lesem, megtalálom

Teljes bejegyzés »

Sóvirág   Élettelen, holtan ropog a kiszáradt fűszál lábunk alatt, szemünk szikkadt, fénytelen keres valaha- volt csillogó tavat. S míg reménytelen lépsz, emlékeid pora, mint

Teljes bejegyzés »

Felhők a vízben

Felhők a vízben   A tóparti fű még magában őrizte a délelőtti eső friss, ázott földillatát, de a nap már magasan járt, és felszárította a

Teljes bejegyzés »