Halottaink
Sorsunk elrendeltetett
Szeretteinktől sokszor búcsúznunk kellett
Ám él kapcsolatunk a napi imádságunkon át
A kapocs köztünk a Krisztusi szeretet
S hogy találkozhatunk,ha éltünk majd beérett
A lámpás lángját visszük a szívünkben
Mert hiszünk,hiszünk az örök életben
Ezzel gyújtjuk meg a temetői mécseseket
A közös időkre a virágok emlékeztetnek
Szeretnénk visszaforgatni az idő kerekét
Újra megélni az együttlét boldog örömét
Jóvátenni gyakran elkövetett tévedéseink
Jobban meghálálni gyakori önzetlen tetteik
Megkönnyíteni fárasztó nehéz hétköznapjaik
Gyakrabban felhasználni élettapasztalaik
Letörleni könnyeik,kisimítani ráncaik
Példát venni mély hitük hatalmas erejéből
Ellopni valamennyit szemük csillogó fényéből.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: