Halottaink

Halottaink

Sorsunk elrendeltetett
Szeretteinktől sokszor búcsúznunk kellett
Ám él kapcsolatunk a napi imádságunkon át
A kapocs köztünk a Krisztusi szeretet
S hogy találkozhatunk,ha éltünk majd beérett
A lámpás lángját visszük a szívünkben
Mert hiszünk,hiszünk az örök életben
Ezzel gyújtjuk meg a temetői mécseseket
A közös időkre a virágok emlékeztetnek
Szeretnénk visszaforgatni az idő kerekét
Újra megélni az együttlét boldog örömét
Jóvátenni gyakran elkövetett tévedéseink
Jobban meghálálni gyakori önzetlen tetteik
Megkönnyíteni fárasztó nehéz hétköznapjaik
Gyakrabban felhasználni élettapasztalaik
Letörleni könnyeik,kisimítani ráncaik
Példát venni mély hitük hatalmas erejéből
Ellopni valamennyit szemük csillogó fényéből.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ellovagolni

Ellovagolni a naplementében, még hátra sem nézni, mint szerencsétlen, és nem vinni múltat, ott hagyni helyben, hogy visszajönni már soha ne kelljen.   Hadakozásban a

Teljes bejegyzés »

Királyság

Ha király vagy, királyságod van, várkastélyodban nyüzsög a sok alattvaló, kirendelheted a hintód magadnak, mert Te vagy az uralkodó.   Emberek életéről dönthetsz, Te döntöd

Teljes bejegyzés »

Boldogok a tiszta szívűek…

Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Isten Bár a szem gyakran vibrál, pillantása dermedten csapong A kiterebélyesedett emberi vágy értetlemül tülekedik egyre jobban A

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

A gödör

Hűvös tavaszi reggel volt. Szél fütyült a felhőkarcolók között, és befújta a szemetet az aprócska parkba, amely a hatalmas épületek sűrűjében bújt meg. A parkőr

Teljes bejegyzés »

Az utolsó szó

A férfi az asztal fölé hajolt, kezében reszketett a toll. A tinta sercegett a papíron, ahogy a betűk lassan egymásba fonódtak. A gyertya imbolygó fénye

Teljes bejegyzés »

Vihar és Csend

Bennem él egy tépett világ, Hol zivatar dúl, s hallgatás remeg, Illúziók hajnalán vér szitál, S az éj minden titkot eltemet. Csillagok között izzik az

Teljes bejegyzés »