Magány

Elmúlt az ősz,
a csillagok fénye is
másképp ragyog,
most gyémántként
csillognak be az ablakon.

Ha a tél virágba borítja
szobám ablakát,
a csillagok ezüstre festik
a jégvirágok szirmát.

Nézem csendben e
gyönyörű csodát,a csillagos
éjszaka misztikumát.

Egyedül vagyok, távol
családtól, baráttól,ez a
pillanatnyi csoda, mi
magányomban kicsit elvarázsol

/B.A./

Buday Anikó
Author: Buday Anikó

Buday Anikó az Irodalmi Rádió szerzője. 1955-ben születtem Zsámbékon, ma is itt élek ebben a csodálatos fekvésű gyönyörű városban. Szociális nővérként dolgozom, munkám sokszor elszólít itthonról, ilyenkor az írás tölti ki a család hiányát. Novellaírással kezdtem, a versírás később társult a novellaírás mellé. Apevával, mint versformával, nem olyan régen találkoztam. Szerelem lett első látásra illetve olvasásra, a haiku versforma mellett. Leköt, megnyugtat, játékra sarkall a szavakkal.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Versek
Barna Benedek

Fénytörés

Én mondom, hiába minden: egy csillogó prizmán át sem mutat a világ jobban annál, amilyen valójában…             Author: Barna Benedek

Teljes bejegyzés »

Mindened lennék

  Lennék az, vagyonnal tele, Minden atom, minden tárgy; körülötte. Lennék, azért, hogy egy pillanatra csodáljon, S azokkal a szemekkel, egy pillanatra új életet adjon.

Teljes bejegyzés »

Gulyásleves újragondolva

Gyönyörű nyári nap volt a Dunán. A csapat reggel hétre érkezett a Római-parti csónakház elé. Evezősök voltak és háromnapos táborba készültek Visegrád alá, a Szentendrei-sziget

Teljes bejegyzés »