Az év trubadúrja 2018

Az év trubadúrja 2018

Meglett koromban mit kereshetek
A dalnokok megmérettetésiben
Grál lovagként, vagy Tannhauser utódaként
Hogyan kelhetnék versenyre neves babérokért
Régmúlt idők nemes küzdelmiben
Elfeledett erkölcsös világ erényeiben
A hit ,s a szeretet pajzsától védetten
Az őszinte érzelmek lantjával kísérten
Véres kard helyett virággal a kézben
A viszont szerelmet keresve kedvesében.

Tán megmaradt a szép szó az őszinte gondolat
A gyermeki lélek tisztaságában
Ha aggódó szülő féltő árnyékában
Nem járt még a szennyes jelen poklában
Nem hálózta be kétszínű mammonnal
Vagy a majomszeretet okozta átokkal
Ezért maradt a legnagyobb kincs a gyermek
Jó sáfárkodással új világot teremthet
Visszahozhatja az ősi erényeket
Ezért ma Ő hordozza a trubadúr szerepet
Nemhiába mondta Jézus tanítványainak
Engedjétek csak Hozzám a kisdedeket

A nyári forróságban a 12 éves Blanka
Volt igaz támasza kis Peti unokámnak
Kezét szorongatva hívta a Balatonpartra
Egész nap a szeme szinte csüngött rajta
Hiába tornyosult mindenütt játéka
Csak egy kívánsága volt,legyen vele Blanka
Mellette kellett ülnie étkezésekkor
A lefekvés előtti mese nézésekor
Kis ágyában kezét kellett fognia
Elalvás előtt felhangzott altató dala
Igy Petike lett nálunk az év trubadúrja

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Örök idő

Fiók mélyén sok ritka kincs, amit feledés ostromol. A fényben minden történet ismert részeire bomol: itt-ott szomorúság suhan, öröm szikrázik valahol, majd mind lecsillapodik és

Teljes bejegyzés »

Hála – most!

Gyötrődsz a múltadon, és szorongsz a majd miatt, pedig szép lehet ez is: az „éppen most” pillanat, csak nyisd rá a szemed, és a kóborló

Teljes bejegyzés »

Suttogás a sötétségbe

Lehunyom szemem, nem jön az álom, Te voltál az egyetlenem ezen a világon. Nem vagy már velem, nem érzem illatod, Kifakult a kép, elhalványult arcod.

Teljes bejegyzés »

Emlékezés

Telnek az évek, múlnak a vágyak, Kísértenek engem a fények, az árnyak. Múlt idők emlékei újra visszatérnek: Szerelmesek, bambák, ostobák és szépek.   Emlékszem még

Teljes bejegyzés »

Kora esti álom

Halkul a szó, Megfagy az élet, Csend kapuján ring Egy halvány igézet.   Leszáll az est, Béke hull a tájra, Finom pára borul A reszkető

Teljes bejegyzés »

Ég veled!

Ég veled, s jó éj! Búcsúnkért ne ejts most könnyet! Látni fogsz még, Mikor csillagok borítják az eget, Mikor felkél a Nap a szirtek mögött,

Teljes bejegyzés »