Éjféli nász

Egyszer volt,
Hol?
A bükki kerek erdő közepében.
Úgy esett, hogy nagy lárma kerekedett. Csődület az éjszakában.
De pszt, hallgassuk csak:
Szentjánosbogárraj közeledik, zeng az erdő. Milliós tücsöksereg nyűvi rendületlen a vonót, miközben lassan a félhomályban feldereng egy kis lapulevél hintó.
Hat Szúnyogcsődör húzza, Futrinka hajtja:
– Gyí, lusták! Előre, lakodalom lesz ma még!
És valóban, ahogy közelednek látom már, íme az ifjú pár: Rózsabogár kisasszony, a csodás menyasszony és Nagytiszteletű Hőscincér úrfi, a dalia.
Micsoda pompa: pitypang fátyol, harmat cipellők, pókfonálból font nemes öltöny, ragyogó smaragd fűszálgyűrűk pihennek a mohapárnán.
A hintó megáll.
Éjjeli Lepke, a pap csendet int.
Röviden szól:
– Legyetek boldogok mindhalálig!
Gyűrű fel!
Csókra nyíljék a csáp!
Kezdődjék a nász és a tánc!
Ezzel rendhagyó móka veszi kezdetét. Hajnalig tart a tánc, fénylik a Hold, bódul a világ.
De ha’, virrad immár.
A paplan alól álmosan kacsint egy szempár.
Álom ez, vagy valóság?

Talán, ha esténként álomra hajtjátok fejetek, szemhéj függönyötök rejtekében újraindul a mese.

2017.07.24

Potyó Katalin Borbála
Author: Potyó Katalin Borbála

Potyó Katalin Borbála az Irodalmi Rádió szerzője.2008 márciusában kezdtem írni. Az egyetem első évében.Első múzsám ki más lett volna, mint egy elérhetetlen, vagy annak hitt férfi. Azóta múzsák jöttek, mentek. Az egyetem véget ért. Az írás folytatódott. Olykor melankóliával, olykor boldogsággal fűszerezve.  

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Csönd

Egyed-Husti Boglárka   Csönd Elmentél. Nem sírtál. Csak fogtad a kezem. S utána a csönd maradt mellettem.   Elmentél. Némán, csöndesen. Nem panaszkodtál, hogy fáj.

Teljes bejegyzés »

Gon-dolkodó-Vers

Egyed-Husti Boglárka Gon-dolkodó-Vers Épp itt van előttem Életem nagy könyve És már készülök is belelapozni Mikor hirtelen Feleszmél Előtte a következő vers Mi lenne, ha

Teljes bejegyzés »

Nulladik nap

Nulladik nap Egyed-Husti Boglárka novellája Itt azt mondják, hogy amikor újjászületik az ember nem előre számolunk, hanem vissza. Így teljesen tiszta lappal indulunk az új

Teljes bejegyzés »

Emlékek

Tegnap volt még, hogy  Gyermekmosollyal üdvözöltelek.  Ma meg már a halál marka  Szorongatja lelkedet.    Bár visszamennénk az idő-vonaton  Hogy lássam régi mosolyod.  Érezzem bőröd

Teljes bejegyzés »

Nem tudok

Én nem tudok egy haldokló ágya mellett vidám lenni.  Belenézni a szemébe és ”minden rendben” – úgy tenni.  Mosolyogva-derűsen vele elcseverészgetni  Elengedni, elfogadni azt, hogy

Teljes bejegyzés »

Felolvasóest – 2024. február 22.

2024. február 22-én Friedler Magdolna, Bencsik Attila és Rácz Katalin voltak havi rendszerességgel megrendezésre kerülő felolvasóestünk vendégei, akik értékes rövidprózákat és verseket osztottak meg a

Teljes bejegyzés »