G.Nagy Éva: Hála ima a unokákért…
Lehet,
hogy majd többször éled át
a Születés misztériumát.
De minden alkalommal,
átélve e teremtő Isteni csodát,
lélekben térdre borulva
számtalan örömkönnyet hullajtva,
némán zokogod érte hálaimád.
Lehet,
hogy még többször élem át,
de szívem türelmetlen-sürgetőn kitárva,
várva időtlen-időkön át,
egy új unoka érkezését e világra.
S megpillantván, lélekben térdre borulva,
örömkönnyeim földre hullajtva,
némán zokogom érte hálaimám.
Szívemben nincsen más,
csak ez a parányi kis csoda.
Nem kell többé a világon semmi más,
nem vágyok sehova.
Szemem nem lát túl
e picinyke pihés-kis kobakon,
parányi kezeken, parányi lábakon.
Csücsörgő ajkának nyöszörgő dallamán,
semmihez nem fogható csecsemő-illatán.
Hálaimám zeng az égig,
s nem csak e picinyke lélekért,
hallgasd meg óh, Istenem, hallgasd az egész családért!
Hálám semmihez nem fogható,
amiért e kicsike-óriás csodát,
szerető karokkal várta e szép család.
Hálaimám hallgasd meg, óh, Istenem,
amiért e kicsike-óriás csodát,
már négyszer adtad meg énnekem!
Author: G. Nagy Éva
G. Nagy Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Mint tudjuk az életünk útján mindig változunk. Jelenleg ez vagyok én, röviden:"Nagymamaként, mégis teljes vitalitással élem az életem. Erőm a tengerrel mérhető, a jövőbe vetett hitem óceánnyi, szeretetem végtelen. Egy 10 éves Csillagszemű, egy 7 éves Kópé, egy 5 éves Pillangó és egy 2 éves Babszem a szemem fénye. Nyugdíjasként, az életemmel és a világgal kibékülve élem napjaimat, szintén nyugdíjas, - de nem öreg - férjemmel. Lányom, fiam szerető társukkal már befutottak a karrier útján. Messze élnek tőlünk, de a távolság legyőzhető. Nagymamaként 10 éve építgetem én is a magam nagymamai-karrierjét, ami ugye sosem késő. Még csak 5 éve, hogy a Teremtő elkezdett rám felfigyelni, és hogy legyen mivel megajándékozni az unokáimat, küldi a meséket, verseket. Nekem csak le kell írnom."