Szemlélődés
A szavam már nem sokat ér
Olyan, mint báránybőrbe bújt egér
Belerág az életembe
S kiköpi, mert nincs inyére
Majd belemászott a lelkembe
Megdézsmálta s kiüresítette
Komolyan már nem vesz senki
Legyintenek: ez már semmi
Kinek jót tettél: elfeledett
Mint kiszáradt tengerszem életed
Hagyatékod pár gondolat
Ha kergetik: hát elszalad
Birodalmad romló tested
Szemétdombon vár a helyed
A szemlélődés figyel engem
Izgalmamban nem férek bőrömben
Pedig békésen kellene figyelni a világot
Mint Pósalaki Bácsi mesélni a tanulságot
Mely felöltöztetett,s fotelba ültetett
Hogy olvasni tudjam az elfeledett bölcseket
S ha mély álomba merülve ábrándokon repülve
A Göncöl szekérre ülve visszaintegetnék a Földre
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
