Köszönöm

Köszönöm, hogy veletek lehetek,

az örömünnep így lehet teljes.

Megmentettek a kínzó magánytól,

ami ilyenkor gazdagon tarol.

 

A szívem a hívó szóra mozdult,

a szememből a könnyem kicsordult.

A teher az ölemből kihullott,

boldogság érzet rajtam átfutott.

 

Valós örömet csak ember adhat,

ha lelki aranyból maga szabta.

Megérzi a szerette rezgését,

igaz törődő, tiszta érzését.

 

Kifogástalan lett így az este,

drága ajándék lettetek nekem.

Varázslatos, feledhetetlen kincs,

minek ára végtelen, létben nincs.

 

Tudtátok mi az, ami hiányzik,

mitől arcom, mint a fény sugárzik.

Ti tökéletesen megértetek.

Köszönöm, hogy átölel lelketek.

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


SZÓFONÓ – 2024. november 11.

2024. november 11-én ismét hét szerzőnk alkotásai kerültek terítékre a SZÓFONÓban. Wolfné Rácz Erika, Felföldi Lajos, Molnár Julianna, Panyi Szimóna, Radnóti Katalin és Danny Waiter

Teljes bejegyzés »

Jó szomszéd, rossz szomszéd

Jó szomszéd, rossz szomszéd Boldog akinek jó sógor-szomszédja van együtt kóstolhatják a jó bort kinn a lugasban Ha a véletlen folytan felülnek a garatra együtt

Teljes bejegyzés »

Sötét szobámban

Sötét szobámban   Most sötét van szobámban, Hasalok közepén; Ott vagyok, s úgy, Ahogy lenni akarok én. Feketén, s búsan bámulnak rám, A szőnyeg porszemei;

Teljes bejegyzés »

Ha Te nem volnál

Ha Te nem volnál, én vajon hol lennék? Ha Te nem ölelnél, én kihez bújhatnék? Ki vigasztalna, ha szemem könnyben ég ? Nélküled-jól tudom,-nem ugyanaz

Teljes bejegyzés »

Nyomott idő

Üresen konganak e régi házfalak, Róluk tán még a gondolat is lepereg, Homályos egy őszi borulat Lepi el a teret, s lelkemet. Madár se mozdul,

Teljes bejegyzés »