Kenyérkereset. / Anyám emlékére. A 30-as évek nagy munkanélkülisége./

Csak a falióra egyforma ketyegését hallotta, de ujjai meg nem álltak az anyagon.

Időnként a gyűszű hozzákoppant a varrótúhöz, előfordult, hogy az ujját szúrta meg, ilyenkor halkan felszisszent. Hajnal három óra volt. Szemei előtt összefutottak a szálak. Már csak két minta kivarrása hiányzott. Délutánra haza kell szállítani az egész garnitúrát kimosva, ki keményitve, kivasalva.

Férjének, ősztől nincs munkája, így egyetlen pénzszerzési lehetőségük az ő kézügyessége. Ecseri, lyukhímzéses, ágygarnitúrákat varrt. Egyetlen asszony volt a környéken, aki ehhez értett. A nagyságos asszony, vagyis, a városi bank felesége ezt nagyra értékelte. Két eladósorban lévő lánya  is volt: a Sárika és Ilonka. Anyjuk, már évek óta gyűjtögette a stafírungot számukra.

Rózsika drága: csak a maga munkájában bízom. Így mondta minden alkalommal, mikor átadta a hófehér anyagot. Tudja, ahogy szokta: 4 cm-es széllel a párnákon, a lányok monogramjával a párna közepén!

Már, a harmadik garnitúra készült. Rózsika örült, mert tudta előírás szerint hat garnitúrát kell készíteni, az pedig tizenkettőt jelent a két lány részére. Addig, amig mind el nem készül, neki munkája is van.

Férje este késő jött haza. Barátjával, vidékre mentek munkát keresni. Hajnalban indultak kerékpárral, de semmi nem jött össze, így vissza is jöttek egy fillér nélkül. A két gyereket már lefektette, mire Jóska haza ért.

Rózsikám, csak egy kis élelmet hoztam, gondolom az is jól jön. Tüzelőt kellett berakni egy családnál, de mivel pénzük nekik sem volt, természetben kaptunk : egy pár csirkét, két oldalszalonnát és két szál kolbászt, amit testvériesen megosztottunk Jancsival Meglátod, a gyerekek olyan jóízűen eszik, hiszen ilyet még életükben nem ettek.

Nem baj Józsikám, nekem még legalább három hétre való varrásom van, így nem kell kétségbe esnünk. Karácsonyig még az ajándékra valót is megvarrogatom. Péterke egy kisautót kért, olyat mint a szomszéd Lacikának van. Zsuzsika pedig, egy igazi gyapjúkardigánt szeretne. Meg látod, meg lesz minden!

Józsi megcsókolta feleségét, csak annyit mondott: Te is feküdj le, legalább egyszer éjfél előtt, a szemed teljesen tönkre megy, ettől a sok varrástól!

Rózsika nem szólt rá semmit, hiszen ezt ő is érezte. Hajnal felé már összefutott előtte minden. De, mit tudott csinálni, örült, hogy legalább neki akadt munkája.

Benedek Erzsébet
Author: Benedek Erzsébet

Benedek Erzsébet az Irodalmi Rádió szerzője. Benedek Erzsébet néven születtem Miskolcon, iparos családból. Szinte egész életemet Miskolcon étem. 2018-ban költöztem Budapestre, gyermekeimhez.Az irodalom és vers szeretete mindig életem része volt. Írással csak nyugdíjas koromban kezdtem intenzíven foglalkozni. Igaz, már gyermekként is leírogattam, ami gondolataimban megfogant, de csak saját magamnak. Folyamatosan, 2014-től küldözgetek pályázatokat.Fő témáim: A család, hit és a történelem. Szeretem elemezni írásaimban, a történelem milyen hatással van az egyszerű, hétköznapi emberre, valamint, a család életére. Verseim és kisebb esszéim témája is erről szólnak általában.Már gyermekként is szerettem hallgatni szüleim, nagyszülőim élettörténeteit.Úgy, ahogyan múlt az idő felettem is, írásaim is az én korosztályomból került ki. Megihlettek gyermekeim, unokáim, dédunokáim születése is.Mivel 1956-ban voltam 18 éves, valamint átéltem az ötvenes évek diktatúráját, így sok személyes tapasztalattal is találkoztam. Így született meg, az Irodalmi Rádió kiadásában a „GÖRÖNGYÖS ÚT” c. regényem. Ezzel elnyertem az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Miskolc város Irodalmi különdíját.Terveim vannak még, kérem a Jóistent, szellemi képességem további megtartására.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


VOLT EGYSZER….

Volt egyszer, hogy megláttalak, forró nyár volt, sütött a nap, hajadat lágy szellő fújta, s elhívtalak randevúra.   Volt egyszer, hogy csókod loptam, ajkad ízét

Teljes bejegyzés »

ELSŐ BETŰS!

Ki vagyok én? – kérdem önmagam, És mióta ilyen ősz hajam? Rám nem ismer már senki sem, Délceg alakom úgy hiszem Évekkel ezelőtt elveszett, S

Teljes bejegyzés »

Élethajó

Fut az Élet hajója. Búsan néha dalolva Munkától meghajolva Ezüsthajú anyóka   Régi idők hajnalán Vályog falú,hűs tanyán Fonó zengő víg dalán Táncra perdült kisleány

Teljes bejegyzés »