Betű mellett betű – nyelvi játék

Vers-e ez, vagy firka?
Lesz tán, aki tudja…
Valaki, te, bárki
vajon elolvassa?

Így vagy úgy vagy akképp,
de lehet, hogy másképp,
egy-egy szó, írásjel,
összeáll-e a kép?

Ide tegyem, oda?
Szinte mindegy, hova,
ennek a pár sornak
se füle, se farka.

Nincs benne hú! Meg hű!
Nem csap beléd ménkű!
Velejét ne keresd:
betű mellett betű…

Néhány szó, pár mondat
olykor sokat mondhat,
de ez csak szójáték.
Kösz, hogy elolvastad!

2020. január 5.

Pete Margit
Author: Pete Margit

Pete Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Pete Margit a születési nevem, írásaimat ezen a néven teszem közzé. Lakóhelyem Polgár. Valójában minden életkoromban foglalkoztam írással, eleinte leginkább az „asztalfióknak” írtam. Családfakutatás után kezdtem el rendszeresen írni. Először családunk sorstörténeteit vetettem papírra, saját célra. Amióta életkörülményeim lehetővé teszik, egyre gyakrabban írok, mostanában leginkább verseket. 2008-tól jelentek meg írásaim, először az Accordia kiadó antológiáiban, később a Poet internetes versoldal kiadványaiban. Verseimet a Poet.hu-n, és a Facebookon publikálom. Verseimmel többször sikeresen szerepeltem versíró pályázatokon. Alkotásaim több alkalommal elhangzottak különböző rendezvényeken, és megjelentek helyi újságokban is. Az utóbbi időben sok gyermekverset írok, számomra is rejtélyes indíttatásból. (2012 -ben, egy országos gyerekvers-pályázaton 3. helyezést ért el egyik mondókám - Napsoroló mondóka -. Gyermekverseimre kiírt rajzpályázaton, és helyi iskolákban kisiskolások készítettek rajzokat. Ezeket a 2020-ban, az Irodalmi Rádiónál megjelenő kötetemhez felhasználtam. A gyerekeknek szóló verseimnél arra törekszem, hogy dallamossággal, humorral, érdekes „történésekkel” ébren tartsam a fiatal korosztály figyelmét. Szókincsüket verseim által próbálom gyarapítani. Kicsiknek szóló alkotásaimat unokáimon, és a környezetemben élő emberpalántákon tesztelem. Kedvelem a nyelvi játékokat, szójátékokat, felnőtteknek és gyerekeknek írt verseimben egyaránt. Szeretem a humort, és az életet – ahogy telnek az évek, egyre jobban. Saját magam alkotta mottóm: Ha írni akarsz élj, ha élni...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vakvágányon

Vakvágányon   Csak egy mozdony vagyok, Az élet sínjein; Kissé fakultak már oldalamon, A piros színeim. Megéltem száz és száz, Nyarat és telet; Láttam millió

Teljes bejegyzés »

Ghosting

Tegnap óta nem is írtál, Jó reggelt sem kívántál. Tán elüldöztelek? Üzentem, bárcsak látnád.   Ha látnád, vajon reagálnál? Hiányod rosszabb a vártnál. Szavaidat vágynám,

Teljes bejegyzés »

Mondd csak, lehetek?

Lehet, elrontottam, Már megint kapkodtam, Pedig nem akartam, Csupán megtartani magamnak.   Mondd csak, Lehetek a kavicsod? A féltett növényed, A mennybéli paradicsomod?    

Teljes bejegyzés »

November végén

November végén már puszta, kietlen a határ. Mindenütt, amerre csak a szem ellát, siváran kopasz a nyáron még növényektől dús, buja táj.   Az eresz deres szakállát is hideg téli szél rázza immár. Minap még esőcseppek gyűltek alatta, és hulltak le a

Teljes bejegyzés »

Életem hullámin

Egész életem vad hullámok tengere, Boldogság és rútság vegyes, mély fekhelye. Egyszer fent, egyszer lent, micsoda klisé ez, Mindenesetre engem bizton kivégez.   Gyermekként egy

Teljes bejegyzés »