Kalapom

Ha lesz egy kalapom,

Alatta lesz bolygóm,

Bolygóm a nyakamon,

Erre – arra forog.

 

Bolygómban észképek,

Helyek tévelyednek,

Hogy s mitévő legyek,

Jobb tanulás s minden.

 

Fülemben mi tartja,

Nagy – nagy kalapomat,

Hallgat gitáromat,

Penget lantomat.

 

Kalapom alól,

Látom szép álmom,

Olykor szól dalom,

Képes szólamon.

 

Ha nem lesz kalapom,

Mi lesz ott a bolygón?,

Nem lesz kép sem álmom?,

Vagy lesz kis marslakóm?.

 

Boda Zsófia
Author: Boda Zsófia

Boda Zsófia Borbála (Buksi) az Irodalmi Rádió szerzője. 1981. április 7-én születtem, Tatabányán. A tatai Eötvös József Gimnáziumban érettségiztem. Miután nem vettek fel az Állatorvosi Egyetemre sem, így a PATE állattenyésztő mérnöki szakán voltam diák, majd a győri SZIF-en és SZE-en végeztem el főiskolai szinten a környezet- és településmérnöki szakot. 2005 áprilisától 2013 májusáig a Komárom-Esztergom Megyei Kéményseprő KFT-nél dolgoztam, mint műszaki előadó és kéményseprő mester. 2013 májusától a Tatai Állatgyógyászati Központban dolgozom, mint állatorvosi, állategészségügyi szaksegéd 2017. nyarától önkénteskedek, valamint 2019 nyarától munkát vállalok a tatai egykori Szarka fogadóban. Vívok, párbajtőrözök és kardozok amatőr szinten, kisebb-nagyobb sikerekkel. 2008 nyarától írok verseket, már több kötettel rendelkezem, antológiákban jelennek meg írásaim s persze verspályázatokon indulok kisebb nagyobb eredményekkel. Művészportré a szerzővel: További hanganyagok YouTube csatornánkon: Megzenésített vers:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

− 7 = 2

Az Úr napját szenteld meg

Az Úr napját szenteld meg A szivességért mindig köszönet jár Hogy megszülettél, s Isten gyermeke lettél hálád legkisebb kifejezése, hogy róla megemlékezzél A megemlékezés legyen

Teljes bejegyzés »

Gon-dolkodó-Vers

Gon-dolkodó-Vers Épp itt van előttem Életem nagy könyve És már készülök is belelapozni Mikor hirtelen Feleszmél Előtte a következő vers Mi lenne, ha kinyitnám Mi

Teljes bejegyzés »

Csönd

Csönd Elmentél. Nem sírtál. Csak fogtad a kezem. S utána a csönd maradt mellettem.   Elmentél. Némán, csöndesen. Nem panaszkodtál, hogy fáj. Sose szoktál. Mindig

Teljes bejegyzés »

A csodák palotája

Mintha csak tegnap történt volna, úgy él emlékezetemben, mikor először látogattam meg a József Attila Könyvtárat szeretett szülővárosomban, Dunaújvárosban. Alig múltam csupán nyolc éves. Az

Teljes bejegyzés »

Láthatatlanul

Legbelül van egy hely, amely  Bizonytalansággal tölt el.  Kétkedően ócsárolgat.  Állandóan csak becsmérel.    Ez egy olyan rút szégyenfolt,  Melyet eltitkolnom kéne.  Mégis ott van

Teljes bejegyzés »

Egy percem levegővel

Egy percem levegővel   Nézek jobbra, Majd balra; Csend van nyugalom; Most van erőm, Bátorságom. Körbetekintek újra, És senki sem zavar; Egy felvázolt pillanat, Ami

Teljes bejegyzés »