A gondolat s igazság végtelen

A gondolat s igazság végtelen / Madách Imre emlékére /

A koronayírus járvány félelmei között
Kifejezetten érvényes a mondás
A félelem az ördögé
A szeretet az Istené ól
A falanszter felé gyors haladtunkban
A szépség, az erény meghal tudatunkban
Mint Ádámot álom és látomás
Vezérel minket a csillagok felé.
S a lombikban mit kotyvasztanak?
Majd jövőnkben mit mulasztanak?
Koldusbotunk a testi szerelem
Abban reménykedtünk, hogy
Útunk során egyszer meglelem.
Mindig maradt a lelki gyötrelem
Mindig felcsillant történelmünk során
A világhatalom árnyképe s beteljesítése.
Ez lett az ember súlyos tragédiája
Mindennapjaink ezzel van megáldva .
Arcodon a lelked, ettől vársz kegyelmet?
A rémvilágban is szeretni vágyol?
A lelkiismeret nem jelenthet gátat,
Harcoljon a megmentő tudományért?
Hogy Lucifer nélkül eljussunk az Úrig,
Szeretetben karöltve menjünk a keresztútig. keresztútig

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Altatódal

Csillagos fenn az ég, dalokat zeng a rét. Könnye lehull, földre gurul, új életet igéz.   Felhőt ringat az ég, végtelen tengerkék. Illan bánat, fújja

Teljes bejegyzés »

Csupaszon

Vihar rántott a torkába, szótlanul burkolt magába. Lefújt egy félelmes árnyat, mosta arcomról a mázat, oldotta a durva kérget, mit rám ragasztott az élet.  

Teljes bejegyzés »

Csengő

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,

Teljes bejegyzés »

Alkonyodó pusztaság

Alkonyodik. Halkul a pusztaság, már pihenni készülődik. A selymes vízként szétterülő, éltető fény visszahúzódik. Némuló világ, mező, legelő, az ég is elsötétedik, S a távolban

Teljes bejegyzés »

Koronazár

Józsi arra ébredt, hogy a szemét égeti a nap. A kocsma bejárata előtt találta magát az árokban, és piszkosul el volt ázva. Majdnem annyira, mint

Teljes bejegyzés »