Szabó Edit Irma: Merengő

Derengőn
bontakozik a hajnal.
Életmentő kávémat
fajansz bögréből kortyoltam,
ezüst kanalamon
türkiz fény csillan.
Érzem lényed jelenlétét…
Hallom gondolataidat…
Ébredj, hogy íriszedben
titok-indák fonjanak körül,
s a vágy sóvár szirmai
szemed tükrében nyíljanak.
Akár egy szív-alak,
olyannak látom
benned önmagam.
A földöntúli rezgés őstáncában
utunk párhuzamba vész,
merengőn érinti éber vétkemet.
Vigyél magaddal
árnyalt képzelet!

Szabó Edit Irma
Author: Szabó Edit Irma

Szabó Edit Irma az Irodalmi Rádió szerzője. Boltizárné Szabó Edit vagyok, írói néven Szabó Edit Irma.Gyulán születtem, Sarkadon élek a családommal.Hivatásom óvodapedagógus, jelenleg óvodavezetőként dolgozom egy kis községben.Néha csak játszom a szavakkal, az összecsengő rímekkel, a vers zeneiségével.A gyermekverseim mutatói a játékosság, és a humor. Ritkán írok, de olyankor a mélyen rejlő gondolatokat, érzéseket próbálom felszínre hozni, formába önteni. Az érzelmek, a természet, a zene inspirál, segít a lelki ráhangolódásban.Számos pályázaton értem el szép sikereket. Nyomtatásban eddig 16 antológiában olvashatóak, illetve három hangoskönyvben hallgathatóak verseim.Önálló nyomtatott kötettel még nem rendelkezem, viszont igyekszem megtalálni az egyéni hangomat.Az internetes portálokon történő publikálás további kiteljesedést biztosított. A szerkesztők észrevételei, kritikái, elismerései, a tagok visszajelzései segítettek az útkeresésben.2009 óta vagyok kapcsolatban az Irodalmi Rádióval.2013-ban Lélek-ének címmel jelent meg a netkötetem az Irodalmi Rádió szerkesztésében, amely felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába. 2016-ban az Év gyermekverse pályázaton 1. helyezést értem el.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A leghűségesebb barát

Vannak napok, mikor létezni is oly nehéz, Csendben ülsz, merengsz, szemed csak a távolba néz. Nem kellenek már szavak, fájna megszólalni, Lelked csendben, reméled ez

Teljes bejegyzés »

Tavaszi önarckép

Jambusaim bús bódulatával ringatom álomnyárba magam; messzimocorgó vágya vigasztal – szürcsölöm ízét ájtatosan.   Fogvacogó köd jégpizsamáját ölti magára márciusom; csalfa csodával szittya kavalkád kedvem

Teljes bejegyzés »

Önarckép

Nukleon vagyok. Proton, neutron. Csepp anyagcsomó a végtelenben. Lám, parányi fénybe burkolódzom, hadd maradjak árva, észrevétlen.   Nyughatatlan ős erők sodornak vágyak, álmok, ösztönök terében;

Teljes bejegyzés »

Utószó önmagamról

Kisiskolás korom óta, amióta csak megtanítottak a betűvetésre, próbálkoztam versírással – mint szinte mindenki más. Én azonban mindig is azt éreztem, hogy számomra ez nem

Teljes bejegyzés »

Két utazó

Két utazó Egy ismeretlen, Mégis ismerős galaxisban, Keresik helyüket egy közös csillaghajón.   Messziről érkeztek, mint űrből a hullócsillagok. Két külön történet, Bennem mégis nyomot

Teljes bejegyzés »

Tátongó űrben

Tátongó űrben, haladsz előre, egyedül vagy, de nem zavar. csillagok néznek kérdezőn reád, hogy ez az ember mit is akar.   Bolygók forognak ellipszis pályán

Teljes bejegyzés »