Szabó Edit Irma: Merengő

Derengőn
bontakozik a hajnal.
Életmentő kávémat
fajansz bögréből kortyoltam,
ezüst kanalamon
türkiz fény csillan.
Érzem lényed jelenlétét…
Hallom gondolataidat…
Ébredj, hogy íriszedben
titok-indák fonjanak körül,
s a vágy sóvár szirmai
szemed tükrében nyíljanak.
Akár egy szív-alak,
olyannak látom
benned önmagam.
A földöntúli rezgés őstáncában
utunk párhuzamba vész,
merengőn érinti éber vétkemet.
Vigyél magaddal
árnyalt képzelet!

Szabó Edit Irma
Author: Szabó Edit Irma

Szabó Edit Irma az Irodalmi Rádió szerzője. Boltizárné Szabó Edit vagyok, írói néven Szabó Edit Irma.Gyulán születtem, Sarkadon élek a családommal.Hivatásom óvodapedagógus, jelenleg óvodavezetőként dolgozom egy kis községben.Néha csak játszom a szavakkal, az összecsengő rímekkel, a vers zeneiségével.A gyermekverseim mutatói a játékosság, és a humor. Ritkán írok, de olyankor a mélyen rejlő gondolatokat, érzéseket próbálom felszínre hozni, formába önteni. Az érzelmek, a természet, a zene inspirál, segít a lelki ráhangolódásban.Számos pályázaton értem el szép sikereket. Nyomtatásban eddig 16 antológiában olvashatóak, illetve három hangoskönyvben hallgathatóak verseim.Önálló nyomtatott kötettel még nem rendelkezem, viszont igyekszem megtalálni az egyéni hangomat.Az internetes portálokon történő publikálás további kiteljesedést biztosított. A szerkesztők észrevételei, kritikái, elismerései, a tagok visszajelzései segítettek az útkeresésben.2009 óta vagyok kapcsolatban az Irodalmi Rádióval.2013-ban Lélek-ének címmel jelent meg a netkötetem az Irodalmi Rádió szerkesztésében, amely felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába. 2016-ban az Év gyermekverse pályázaton 1. helyezést értem el.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Faragó Maia

Mi marad?

A végén mi marad? Ha meg se próbáltad? Hagyod, hogy a fèlelem utat törjön magának? Hogy eleve vesztesnek tituláljanak? Közben te megnyílsz, te szeretsz, te

Teljes bejegyzés »

Csillaglesen

* Szellő rebben, a Hold ragyog – csak én vagyok meg a csillagok. Nyújtózkodom, bemérem, hátha valamelyiket elérem. De mindegyik oly messze van, s én

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Petes H. László

Várva

Várva   Suttog a lant, kietlen hant Vágyak alant, söprik a vant Feléd izzik minden ideg S eléd csúszik…lelked hideg   Tenni vágyna távnak árnya

Teljes bejegyzés »

Bál után

„- Ennek az estének nem lesz se vége, se hossza…” – sóhajt a kristályváza villanyfénytől megfosztva, pedig boldogságához mindig csak annyi kellett, hogy maga is

Teljes bejegyzés »

…Búcsúzóul

Nem àlltam még készen, Erre …nem is lehetett, Hogy elveszítsem hirtelen, Kit szívemből szeretek. A tàvolsàg közöttünk, Nagyobb nem is lehet, Sosem szoríthatom Meg màr

Teljes bejegyzés »

A mamára várva

Szomorú napra ébredtem, mikor ràjöttem, Màr nem vagy velem…. Édesanyàm, valami  hibàt vétettem, Hogy többé neked nem kellettem? Ha rosszat tettem, vagy mondtam, Kérlek, bocsàsd

Teljes bejegyzés »