Rózsa Iván: Avar
(Húsz haiku)
Színes temető:
Ősszel minden mulandó;
Még az avar is…
Sünt avar takar;
Téged ápol, eltakar:
Szülőföld, nyughely.
Kutya avart túr,
Szarvasgombát keresgél;
Kincset rejt az ősz.
Színes avarágy:
Alvóhely sündisznónak;
Téli üzemmód…
Állandó vita:
Magyar volt-e az avar?
Tudós-kurzusok…
Erdőben sétálsz,
Kicsit zavar az avar;
Kárpótol a táj…
Színes avarágy;
Őszi levéltakaró:
Alvó sünit rejt.
Örök körforgás:
Avar lassan elrohad,
Addig is hasznos…
Miért vagy zavart?
Nem szereted az avart?
Ősszel együtt jár…
Politika dönt;
Melyik tudós igaza:
Magyar az avar?
Hatalomtól függ?
Politika bekavar;
Magyar az avar?
A jelenleg épp
Uralkodó széljárás:
Magyar az avar!
Csak visszatértünk,
Kettős a honfoglalás?
Magyar az avar?
Fa törzsén géva,
Avar szarvasgombát rejt:
Ízt fokozó ősz…
Őszi esőzés
Után nő főképp gomba:
Avar alatt kincs…
Tavasz hírnöke:
Kucsmagomba, követik
Avarban társak…
Levegőt is ront,
Tűzhalál sündisznónak…
Ne égess avart!
Megszépítő múlt…
Vannak most nagy színészek?
Mint Avar István?
Nehéz a munka:
Avartól komposztig, de!
Környezetbarát…
„Komp-ország” voltunk…
Komposzt-ország lehetünk!
Avar van bőven…
Budakalász,
2020. október 18.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...