Magányosan

Egyedül halad a hosszú úton,

vonszolja csupán megfáradt testét.

Nincs kire kicsit is támaszkodjon,

nem hallgatják sehol a sérelmét.

 

Nem fogja meg kicsi kezét senki,

nem mondják neki, elég, fontos vagy.

Magának kell a célért teperni,

nem segít holmi kósza gondolat.

 

Saját erőből tud meríteni,

nem táplálják már biztató szavak.

Teljesen eltökéltnek kell lenni,

különben a lelke mélyben marad.

 

Kínzó magány elszívja erejét,

a göröngyös úton halad árván.

Megkezdte most az élet nehezét,

töméntelen teherrel a vállán.

 

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ha Rómába mész   Ha egyszer Isten adja és sorsod lapjaira Róma nevét írják az angyalok, utolsó órádról visszanézve mennyei fénye ott ragyog. Botló lábadért,

Teljes bejegyzés »

Születésnapodra   Az ég most kék, mint Mária palástja, s  úgy mosolyog, mint az ő szeme, édes, illatos fátyolba burkol a szeptemberi szél lehelete.  

Teljes bejegyzés »

Csendesen   Hűvösen, kedvesen. jön az ősz  csendesen. Ringató, álmodó, reggelen  átfutó. Dúdolom, vállalom, zenéjét  hallgatom. Elringat, megnyugtat, lelkemnek gyógyírt ad. Keringő levelek, szépítő permetek,

Teljes bejegyzés »

Kezed a vállamon /Fájdalmas Szűzanyámnak   Hogy segítsek fiam? Szívemben fájdalom. Széttört életedet magamhoz vállalom. Mit tehetnék, mondd csak? Ajkad, szemed néma. gondolatod lesem, megtalálom

Teljes bejegyzés »

Sóvirág   Élettelen, holtan ropog a kiszáradt fűszál lábunk alatt, szemünk szikkadt, fénytelen keres valaha- volt csillogó tavat. S míg reménytelen lépsz, emlékeid pora, mint

Teljes bejegyzés »

Felhők a vízben

Felhők a vízben   A tóparti fű még magában őrizte a délelőtti eső friss, ázott földillatát, de a nap már magasan járt, és felszárította a

Teljes bejegyzés »