Van egy imakönyvem Van egy imakönyvem, a régmúltból való. Nem volt abban – egykor-, nekem érthető szó. Nem volt más lapjain, csak gyönyörű képek, itt-ott néhány kotta, s áhítatos ének. Nem is tudtam akkor, mi is az áhítat. Mert ámul a gyermek, de hitről mit tudhat? Néztem borítóját: akár a porcelán... A képen Mária, engem figyelt talán. Mikor kicsi voltam, s a harang megkondult, az imakönyv velünk a templomba indult. Jöttek nagyanyáim, s jött a heti bánat, és mi mormolgattuk sorban az imákat. Aztán telt az idő, sorjáztak az évek, s minden tanult ima olyan érthető lett. Érhető az égre felemelt tekintet, kérdésre a válasz, bár nem jött felelet... Majd más korba értünk... Másról szólt életem. Az imakönyv pihent, elhalkult énekem. Millió gond között áhítatom apadt, de az irgalomba vetett hitem maradt. A sors sokat gyötört... Újra elővettem majdnem elfeledett kedves imakönyvem. Megbékélést kértem, ha könnyem nem száradt, néha feloldozást, mikor vétkem akadt. Hogyha szeretteim néha megbántottak, imáim olyankor őértük is szóltak. Unokáim által angyalok üzentek: Remélj, amíg lehet, amíg van szeretet! Ma már közel tartom zsoltárom magamhoz, gyakran segítségül hívom egy malaszthoz. Őrizem a kincset, s a hitet magamban... Segíts meg Mária, hogy továbbadhassam!
Author: Pete Margit
Pete Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Pete Margit a születési nevem, írásaimat ezen a néven teszem közzé. Lakóhelyem Polgár. Valójában minden életkoromban foglalkoztam írással, eleinte leginkább az „asztalfióknak” írtam. Családfakutatás után kezdtem el rendszeresen írni. Először családunk sorstörténeteit vetettem papírra, saját célra. Amióta életkörülményeim lehetővé teszik – régóta egyedül élek -, egyre gyakrabban írok, mostanában leginkább verseket. 2008-tól jelentek meg írásaim, először az Accordia kiadó antológiáiban, később a Poet internetes versoldal kiadványaiban. Verseimet a Poet.hu-n, és a Facebookon publikálom. Verseimmel többször sikeresen szerepeltem versíró pályázatokon. Alkotásaim több alkalommal elhangzottak különböző rendezvényeken, és megjelentek helyi újságokban is. Az utóbbi időben sok gyermekverset írtam, számomra is rejtélyes indíttatásból. (2012-ben, egy országos gyerekvers-pályázaton 3. helyezést ért el egyik mondókám (Napsoroló mondóka). Gyermekverseimre kiírt rajzpályázaton, és helyi iskolákban kisiskolások készítettek rajzokat. Ezeket a 2020-ban, az Irodalmi Rádiónál megjelenő kötetemhez felhasználtam. A gyerekeknek szóló verseimnél arra törekszem, hogy dallamossággal, humorral, érdekes „történésekkel” ébren tartsam a fiatal korosztály figyelmét. Szókincsüket verseim által próbálom gyarapítani. Kicsiknek szóló alkotásaimat unokáimon, és a környezetemben élő emberpalántákon tesztelem. Kedvelem a nyelvi játékokat, szójátékokat, felnőtteknek és gyerekeknek írt verseimben egyaránt. Szeretem a humort, és az életet – ahogy telnek az évek, egyre jobban. Saját magam alkotta mottóm: Ha írni akarsz élj,...
