ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJÁRA COVID IDEJÉN
Kint állok a ködös-nyirkos füredi utca sarkán
Gyanús árnyak imbolyognak a lecsupaszitott kertek alján
Mit rejthetnek homlokuk mögött
Hova viszi sorsuk lépteik sorát
A távolban fényárban úszik a város
Mit összemos a természet,mint az üstökös csóváját
Esti harangszó vecsernyére invitál
Hivó szava mintha át lenne hangolva
Lerázza magáról a város szennyét,baját
Félelmeimtől megszabadit,oxigént pumpál a légbe
Reménysugárt önt az elfáradt szivekbe
Megédesiti a várakozás perceit
Felkeresi az éhezőket a csüggedőket
A szomjazók ajkát megnedvesiti
A fájdalmat enyhiti,,az álmatlanokat álomba szenderiti
Felébreszti az alvó lelkiismeretet
Bűnbánásra hajtja a büszke-gőgös tekintetet
Életet lehel a haldoklóba
S ismét megszólal a Béke szózata
Mert akiért szól az esti adventi harangszó
Fogantatásunkkor lelkünket átkarolta
Magával hozta a szeretet és a béke olajágát
S belénk oltotta a feltámadás reménysugarát.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: