Magány

A lelkét homályos víziók uralják,

mint fekete kutyák dühöngve ugatják.

Képtelen fényesség felé kapaszkodni,

teste tehertől súlyos, nem bírja vonni.

 

Hiába pezsegne a tér körülötte,

gondjait mélyen önmagába öntötte.

Nem képes a szálak összekötésére.

inkább él saját, torzult téveszméjében.

 

Az elavult szabályai bevésődtek,

mint beton, állnak ellen mai győzőnek.

Elvei bizonytalanságban fogannak,

bizalmasabb kapcsolatoktól elmarad.

 

Kezdeményezéstől hűen elzárkózik,

elvárás lángjai magasan osztódik.

Félelem, rettegés tölti ki a létét,

a szívében tárolja élete mérgét.

 

Fejét indokolt lenne fentebb emelni,

a való világban a fényt érzékelni.

Csillannának szövetei a reménynek,

ráirányítanák a célt örömére.

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz.  

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Doberdó 1.

Magyarok a Nagy Háborúban… A csapattestemhez utaztam. Már harmadszor behívtak, mentem a frontra… A háború már, a harmadik évébe fordult. Ez a katona sorsa. A

Teljes bejegyzés »

Hétköznapok… szilánkokban

Mereven bámulok Álmélkodó rosszallással, Arra, mi nem tetszik. * Lehetetlen az, mit Én nem tudok megcsinálni. Rosszak, körülmények. * A hideg kávémat Iszom, nem megyek

Teljes bejegyzés »

ELSZÁNT EMBER

ELSZÁNT EMBER Egy kiváltság szorong, Bennem a düh forrong. Elnyúlnék egy vágyon, Vezess felé lábnyom. Szorongásom kiváltság, Elkerülni nagy bátorság. Halhatatlanok hordaléka, A tudás maró

Teljes bejegyzés »

Majd nászt ülünk!

A halál már, a lépcsőkön lefelé jön, szinte érzem… Bármit tesz is azonban, nekem ő még biz’ nem a fékem. Mi ketten majd valódi, nagy

Teljes bejegyzés »