Adjátok vissza a hegyeimet!

Adjátok vissza a hegyeimet !

Fenyvesekkel övezett hegykoszorú ölében
Egy nemzet fürdik saját vérében
Karjait megcsonkították
Lakóit megnyomorították
Belekergették két világháborúba
Majdnem bele pusztúlt nyomorúságába
Ősi erejével mindig talpra állt
Mert István Mária párfogásába helyezte
Ki a végpusztulástól mindig megmentette
Európa haldoklása őt is érintette
A vörös bálványok, a gyilkos farkasok
A megrémült nemzetet megrémítette
Hamis ideákkal sokukat megtévesztette
A kirekesztett nemzet fiakat testidegenné tette
Nemzetközi ruhába akarja öltöztetni
Ezt a ruhát az igaz magyar bőre levedli
Üldözhetik puszta kézzel, szóbeli veréssel
Isten hite mindig és mindenütt megvédte
Adjátok vissza a hegyeinket
Hagyjátok békében az elveinket
Igazság és törvény, amit Isten adott a világnak
A sátán jelmezében igyekeznek elrabolni
Igyekezzünk csak imáinkkal megváltani

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Madár

Ha az ember énekesmadár lenne, akkor minden jót s nemest elfeledne, egymaga szállna fent a tágas égen, és otthagyná társait a mélységben, Éneke is csak

Teljes bejegyzés »

Álom

Nem akarok színtelen rózsa lenni, Nem akarom hogy az alma keserű legyen, Nem akarok ízetlen kenyeret enni, Nem akarom hogy a szivárvány szürke legyen, Reszketek

Teljes bejegyzés »

Rózsa

Volt egy rózsa minek csak tövise volt szirma nem, képtelenség volt felfogni, lehetetlenség volt őt, kézbe fogni. Olyan volt ő mint egy égi élő holt

Teljes bejegyzés »

Öldöklő emlékek

Futva menekülök az emléked elől, Úgy érzem a fájdalom szép lassan megöl. Hatalmas a szeretet és a hiányod, Reméltem ezt egyszer szívemből kivágod.   Nem

Teljes bejegyzés »

A festő

A festő   Ködös őszi tájon, egy nőt látok merengve, Előtte állvány, és vászon kezében ecsettel. Virágot fog festeni? Csóválja fejét. Sóhajában látni vélem, meleg

Teljes bejegyzés »