Adjátok vissza a hegyeimet!

Adjátok vissza a hegyeimet !

Fenyvesekkel övezett hegykoszorú ölében
Egy nemzet fürdik saját vérében
Karjait megcsonkították
Lakóit megnyomorították
Belekergették két világháborúba
Majdnem bele pusztúlt nyomorúságába
Ősi erejével mindig talpra állt
Mert István Mária párfogásába helyezte
Ki a végpusztulástól mindig megmentette
Európa haldoklása őt is érintette
A vörös bálványok, a gyilkos farkasok
A megrémült nemzetet megrémítette
Hamis ideákkal sokukat megtévesztette
A kirekesztett nemzet fiakat testidegenné tette
Nemzetközi ruhába akarja öltöztetni
Ezt a ruhát az igaz magyar bőre levedli
Üldözhetik puszta kézzel, szóbeli veréssel
Isten hite mindig és mindenütt megvédte
Adjátok vissza a hegyeinket
Hagyjátok békében az elveinket
Igazság és törvény, amit Isten adott a világnak
A sátán jelmezében igyekeznek elrabolni
Igyekezzünk csak imáinkkal megváltani

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy varázslatos kuckó

    Egy varázslatos kuckó        A füstös félhomályban egy parázsló cigarettavég, a múlt hamutálcájában büszkén dúdol egy szép mesét. Gyönyörű, őszinte, lázas

Teljes bejegyzés »

Virág a Sztüx partján

  Egymagam ülök a Sztüx folyó partján, az elmúlás szólít meg, morajló hangon, belenézek tükrébe s látom ráncos arcom, Voltam ám én is fiatal hajdanán,

Teljes bejegyzés »

Téli kaland

Felhőből hull hópaplan, nyúl vacog a bokorban. Hosszú fülét hegyezi, épp a rókát figyeli. Várja őt a családja: ura, fia, leánya. Nagyot ugrik nyúl koma,

Teljes bejegyzés »

Levendulás cappuccino   Ülök a padon . Levendulás cappuccino kékje az égről visszaint, s fák vigyáznak rád s rám, kupolájukon a remény  kacsint. Hiszi a

Teljes bejegyzés »

Az én Istenem   Az én Istenem szívemben őrzöm, mint kagyló mélye gyöngyöt,igazat, Fájdalom,öröm évgyűrűi érlelik bennem,napra nap.   Álmaim növelik, miket már soha nem

Teljes bejegyzés »

Nagyboldogasszony   Anyám, ölelj át, vígy magaddal, ölelj szívedhez a Napban, csillagokból küldj ösvényt utamra, nehéz az óra, ne hagyj magamra…   Anyám, te mindent

Teljes bejegyzés »