Meg akartam számolni a sok csillagot.
Mint ezernyi szikra az égen ragyogtak.
Fényükkel szebbé varázsolják a világot.
Kísérnek engem, tudják minden titkomat.
Meg akartam keresni az én kis csillagom.
De mindegyik olyan gyönyörűen csillogott.
Azt gondoltam, az összes szépet akarom.
De egy közülük össze-vissza bolyongott.
Figyeltem őt, ahogy cikázott az égbolton.
Majd egyszer csak hullani kezdett lefelé.
Tudtam, ő lehetne az én saját csillagom.
Arcomra esett és átváltozott könnycseppé.
Ő volt az én lelkem szépséges csillaga.
A sós ízű fájdalom az arcomat mosdatta.
Majd magasba szállt, vissza az égi világba.
Ragyogott, mintha mindig ott lett volna.
Csak eljött hozzám, hogy tudjam, ő figyel.
Óv engem, mert tudja, szükségem van rá.
Fényével utat mutat, így nem tévedek el.
Az én szépséges csillagom így vigyáz rám!
Author: Kapusi Edit
Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...