Milyen más…

 

Mitiner Mária

Lila orgonafám méz illatot érlel,

gombóc labdarózsák táncolnak langy széllel.

Milyen más mégis e májusi vasárnap…

 

Százszorszép takaró harmatcseppel ébred,

színes kavalkádjuk fest tavaszi képet.

Milyen más mégis e májusi vasárnap…

 

Felhők közt a napot kézzel kibontanám,

azzal köszönteném drága édesanyám.

Fű,fa és madárdal anyákat ünnepel,

temető fölött száll fekete gyászlepel

Ezért olyan más e májusi vasárnap…

 

Mitiner Mária
Author: Mitiner Mária

Mitiner Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Tamásné Mitiner Mária vagyok, egy jászsági kis faluban élek. Férjemmel fiatal korunk óta kitartunk egymás mellett, valóban jóban és rosszban is. Két nagy lány édesanyja vagyok. Vendéglátósként saját kis vendéglátós egységünket vezetem. Gyerekként írogattam verseket, majd nagyon sokáig kimaradt ez az életemből. 2012-ben egy nagy betegség után jött a késztetés, hogy nekem újra írnom kell! Gyógyszer kiegészítőként, depresszió ellen, és saját magam s agyam frissen tartása érdekében azóta gyűlnek verseim, novelláim. Kitartó harcos típus vagyok. Realista őszinte emberként élem az életet. Nagy örömömre verses mesém a Garbo Kiadó által hirdetett pályázaton bekerült az antológiájukba. Jó pár darab versem, egy-két novellám pedig Holnap Magazinos antológiákban kapott helyet. A saját verses illetve mesés könyv lenne a távolabbi célom. Megemlíteném még másik nagy kedvencemet, mely az írás mellett nagyon fontos része napjaimnak. A népdalkör – melynek alakulása óta „oszlopos” tagja vagyok. A népdalok, az együtt éneklés, a népzene szintén nagyon közel áll a szívemhez. Most pedig azt remélem, hogy az itteni társaságban is jól fogom érezni magam, és tanulni tudok a tapasztaltabb tollforgatóktól. Saját négy sorosommal zárom bemutatkozásomat. „Szikraként kipattant gondolatok parázs terhétől roskadozom, Leírt sorok… – mint az áldozatok, hevernek szenes papíromon.”

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Egymásban

Valahogy egymás mellé kerültünk, és rögtön harcba merültünk. Észre sem vettük, hogy egymásé lettünk, és átvitt az élet a túlpartra végleg.   Egymásnak nem adtunk

Teljes bejegyzés »

Kérlek, ülj le élet

Kérlek, ülj le élet   Kopogtatás az ajtómon, Gyerek kacaj kíséri; Ez csak az élet lehet, A sors nékem így jelzi.   Beengedem őt, Majd

Teljes bejegyzés »

Ősz lovag

Ősz lovag csatára várva kardot fen, Sok elhullott bajtársa van ott fenn, Felnéz az égre, velük akar lenni, Szidja magát, nem tud utánuk menni. Béke

Teljes bejegyzés »

ISMERŐS .

ISMERŐS .   Sokszor láttam már , hogy a feszültség közben vibrál körülötted a levegő .   Éreztem hogy azt akarod mutatni hogy jól vagy

Teljes bejegyzés »