Ha megengednéd nekem

Ha megengednéd nekem, hogy szeresselek,

Neked adnám az egész világot mindenestül.

Ha elhinnéd, hogy szeretni foglak mindörökre,

Szürke életed kiszínezném szivárványszínűre!

 

Ha lennél a hű társam erre a mindörökre időre,

Szárnyamra ültetnélek, messze repülnék veled!

Aranyruhát is adnék rád, óvnálak és féltenélek!

Vigyáznék rád, mint a legféltettebb kincsemre!

 

Ha megengednéd nekem, hogy szeresselek,

Nem akarnék soha többet élni már nélküled!

Varázslatos álmokat szőnénk nászágyunkon,

Ölelkezve köszöntenénk a csodás reggeleket!

 

Én akarnék lenni, ha hagynád, életed értelme!

Izgatottan várnád, hogy álmomból felébredjek.

Csendes szerelemben bújnánk egymás ölébe.

Szeretnélek, mert hagyod, hogy szeresselek!

Kapusi Edit
Author: Kapusi Edit

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Gyengédség, vers

Gyengédség Szeretem a lágy, gyengéd dolgokat Lépni halkan, finoman Nem megfogni, megragadni inkább csak érinteni Nem mondani inkább gondolni Nem kiabálni csak suttogni Nem veszekedni

Teljes bejegyzés »
Versek
Ónadi Krisztina

Vasárnap ébredés

A pillanat már elsuhant, És lassan-lassan este van… De remélem lesz még ilyen, Békésen ébredő vasárnap reggelem. Vasárnapi ébredés Felébredek. Még teljes a sötétség, s

Teljes bejegyzés »

Az utolsó karácsonyi csoda

Zaj. Nehéz, fáradt léptek csoszogása hallatszott a konyha felől. Felriadt, az ajtó felé fordította fejét. A mosogató feletti ledizzó égett, halvány fénye végigfestette a lépések

Teljes bejegyzés »

Belé vakultam (Bár lennék)

Belé vakultam (Bár lennék)   Most lennék csak igazán, Életvonal tenyerén; S nyújtózkodnék rajta, Az örökké való éjjelén.   Lennék… Ajkai közt a hang; Mely

Teljes bejegyzés »
Versek
Berecz Klaudia

Amikor végleg itt hagytál

Remélem olvasod ezt Hiszem, hogy eljut hozzád Ma is rengeteget gondolok rád S ami történt még mindig nagyon fáj.   Egyszercsak jött az értesítés Az

Teljes bejegyzés »

Emlékszem a boldogságra

Emlékszem a boldogságra. Magas volt, forró a keze. Mintha égbe néztem volna, mikor rám sugárzott szeme. Lüktető, meleg takaróba vigyázva, kedvesen takart. Szívdobbanása imádság volt,

Teljes bejegyzés »