A legmélyebb szerelemmel szerettelek.
S tudom, valamikor te is szerettél.
Vérszínű rózsacsokrot hoztál nekem,
Ami annyi mindenről beszélt.
Tudom, hogy mennyire vágysz rám.
Mert én azóta is rólad álmodok.
De mégsem akarsz szeretni örökké,
Hiányzik belőled a bátorságod.
Én azóta is ezer szállal kötődök hozzád.
De nem vagy velem mégsem őszinte.
Pedig vörös színű rózsákat hoztál.
Azt hittem, ez most valódi, végre.
Szikrázó szenvedélyed felém hamis.
Nem hazudhatsz nekem még mindig.
Gyáva vagy, az voltál és az is maradsz!
Hazug szavaidat tartogasd másnak.
Ne hozz többet nekem semmilyen virágot.
Miért akarsz becsapni megint?
Miért árulod el a rózsát, és miért a világot?
Ha nem szeretsz, mért hoztál virágot?
A legmélyebb szerelemmel szerettelek.
S tudom, valamikor te is szerettél.
De ne hozz nekem vérszínű rózsát.
Ha még mindig, csak játszadozni szeretnél.
Már nem gondolom, hogy valódit érzel.
Inkább az egódat hizlalnád megint.
De senki érzéseivel nem teheted ezt meg.
Hogy összetöröd sokadszorra, mert
Neked ez jól esik. Menj tőlem messzire!
Author: Kapusi Edit
Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Kapusi Edit.1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 29 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 21 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi! Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud! Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok. Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon! A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban. Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam,...