A maszk véd és eltávolít.

A maszk véd és eltávolít.

Ismertük eddig is. Tudtuk, mire használja az orvos a műtőbe, vagy a laboros a szövetvizsgálatnál. A régész az ásatásoknál, vagy éppen a tűzoltó egy gázrobbanásnál.

De most? Világdivat lett! Látható színes, csíkos,még népi hímzésüt is bemutattak.

A TV, rádió harsogja: Az előírásokat be kell tartani! A távolságot meg kell tartani! Kitől? Akiket szeretünk, azoktól is? Az idős otthonok lakói, addig még csak elviselték, amíg szeretteik jöhettek. Igaz, hónapok óta csak maszkban, ölelés nélkül, de ott voltak. A szemedből kiolvashatták végtelen szeretetüket irántuk.

Egy napon viszont, megjelent az a bizonyos Covid! A szobák lezárva. „Lélek az ajtón, se be, se ki” Nem elég a fájdalom, mely sokszor elviselhetetlen. Enni sem tudsz, nem is kívánod! Éjjelente a lidérces álom, mely néha repít a semmibe. Majd, nem kapsz levegőt! Sivító mentő visz a kórházba, majd a lélegeztető gépre. Előtted angyalok repkednek, hívnak! Rajtuk is maszk! Rémítő!

Ekkor, simogató kéz ébreszt: Nénike, ezt túl élte! Gratulálok!

Názáreti Szeretet Otthon lakója!

Benedek Erzsébet
Author: Benedek Erzsébet

Benedek Erzsébet az Irodalmi Rádió szerzője. Benedek Erzsébet néven születtem Miskolcon, iparos családból. Szinte egész életemet Miskolcon étem. 2018-ban költöztem Budapestre, gyermekeimhez.Az irodalom és vers szeretete mindig életem része volt. Írással csak nyugdíjas koromban kezdtem intenzíven foglalkozni. Igaz, már gyermekként is leírogattam, ami gondolataimban megfogant, de csak saját magamnak. Folyamatosan, 2014-től küldözgetek pályázatokat.Fő témáim: A család, hit és a történelem. Szeretem elemezni írásaimban, a történelem milyen hatással van az egyszerű, hétköznapi emberre, valamint, a család életére. Verseim és kisebb esszéim témája is erről szólnak általában.Már gyermekként is szerettem hallgatni szüleim, nagyszülőim élettörténeteit.Úgy, ahogyan múlt az idő felettem is, írásaim is az én korosztályomból került ki. Megihlettek gyermekeim, unokáim, dédunokáim születése is.Mivel 1956-ban voltam 18 éves, valamint átéltem az ötvenes évek diktatúráját, így sok személyes tapasztalattal is találkoztam. Így született meg, az Irodalmi Rádió kiadásában a „GÖRÖNGYÖS ÚT” c. regényem. Ezzel elnyertem az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Miskolc város Irodalmi különdíját.Terveim vannak még, kérem a Jóistent, szellemi képességem további megtartására.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

48 + = 52

Rózsa Iván: Messze még…

Rózsa Iván: Messze még… Új név ajtódon? De még erőd teljében, Messze még talán… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bölcs nyugalom

Rózsa Iván: Bölcs nyugalom Olvadó a szív: Agg szentimentalizmus? Bölcsek nyugalma… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Örök tavasz

Rózsa Iván: Örök tavasz Elszállt ifjúság: Hol van már, tavalyi hó? Már rég elolvadt… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Cseresznyefa alatt

Rózsa Iván: Cseresznyefa alatt Fellázad a szél, Öreg szamuráj mereng: Hószirom hull rá. Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Csatt!

Rózsa Iván: Csatt! Csettintek egyet: Így szállt el hatvanöt év… Mennyi marad még? Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »