Parlagi krónikás (Újszállási Rácz Lajosnak)

Arany János útitársa
Pusztai fűz, letört ága
Gyökér ered, hová tűzi
Szép szavait összefűzi

Délibábos, napos róna
A kun lokálpatrióta
Tollszárából szökik szárba
Barkát hozó, igaz fűzfa

A szó elszáll, írás marad
Járhatod a hegyhátakat
Forgószél is hátára kap
Ég a világ, a kun marad

Betyár testvér, idővándor
Génjeiben; táltos-pásztor
Szemében tűz, múltban kutat
S jövőt ír, mi utat mutat

Igaz; Szépség napszámosa
Kisújszállási poéta
Utókor mond ítéletet
A Felhőkarcolók felett

Megöntözi majd a harmat
A tarlón is virág nyílhat
Vigye hírét hát a róna
Ő a parlag krónikása

Deák Mária
Author: Deák Mária

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám.  A Holnap Magazin szerzője és az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem. Net kötetemet Kötöny vére címmel az Irodalmi Rádió készítette. A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Kötöny vére

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Veled

Veled   Ha rád nézek, megáll bennem az idő, a csend is lágyabb, a nap is tündöklőbb. Mintha az ég is közelebb hajolna, Veled a

Teljes bejegyzés »

Ilyen az élet

Ilyen az élet   Ha fáj a szívetek, ne meneküljetek! Hiszen ez, ami téged megerősített. Fájdalom oszlopai tartják életed, Fájdalomból vagy, büszkén viseld ékszered.  

Teljes bejegyzés »

Szentélyem

Szentélyem   Az élet Isten ajándéka számunkra, Nagy terhet róla ezzel vállunkra. Hiszen egy földi útra kaptuk e testet, Nem tudhatjuk milyen jutalmat is rejthet.

Teljes bejegyzés »

Csend

Csend Csend van, néma csend, most olyan jó, itt nyugalom, béke honol, valóságos, olyan jó ez a csend, lassítok, megállok, kizárom a külvilágot, magam vagyok,

Teljes bejegyzés »

A vakond

A vakond   Élt egyszer az erdőben, Egy picike kis vakond; Mindenkivel viccelődött, Ő volt a főbolond.   Nem törődött semmivel, Egyre csak ásott; S

Teljes bejegyzés »

most, úgy…

lassan búcsúzik az élet… ő kérve kéri: adj oda mindent! mindent, mi elveszett, mi porrá lesz, feledett… adj mindent oda, nap mint nap, éleszd: szemében

Teljes bejegyzés »