A mi hazánk a dzsungel könyve

A mi hazánk a Dzsungel könyve.

A mi hazánk a dzsungel könyve
Vér áztatott a szőnyege
Elejtett nemes vaddal van terítve
Történelme csaknem elfeledve
Mi legyen a mérleg nyelve
Hadakoznak szédelegve
Egyik kiáltja: éljen a többség
Másik replikázza Inkább a kisebbség
Több a feje, több a szája
Mindegyik magáét kiáltja
Néha elkotyogja Intim Pista
Mi lehetett történetük titka
Sorakoznak a hosszú kések éjszakái
Mit beborítnak az évgyűrük rémálmai
Ejnye, ejnye Te Pistike
Miféle demokrácia lett belőle
Lassan építkezni kezdik saját verzióját
Megépítette különleges Szampóját.
Majd beleépítette külön világát.
Mely behálózta egész Európát
A vadak nem szelidülnek
Furcsa módon elvegyülnek
Hogy épeszű embert rémítsenek
Zsebeiket kiforgassák
A gyermekeket elorozzák
Janicsár iskolába járasság
Hol az érzékenyítést szorgalmazzák
A nők a férfivel összemossák
Az élet törvényeit felrúgják
Ninivei cápa gyomrába zárják
Hogy örökre elaltassák,

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szőlőfürt

Aranyló napsugár érleli szemeit, Sápadt glóriával vonja körbe az ősz Dúsan termő fürtbe zárt, édes kincseit, S a hajnali köd puha párnájára dől. Mézszínű emlékké

Teljes bejegyzés »
Versek
Tarrósi Éva

A semmi ágán

I.   Ingoványosan süllyedő avarba lépek, csupán arcom fordítom a tűnő fénynek a csendes éjben, a semmi közepén.   Vas-színű égbolton, pontokból szőtt háló, sápadt

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

Ha hozzám érsz

A kétségbeesett tömör moraj, mely a mindennapokban itt vigad, huss eltűnik, szempillantás alatt. Megszakad a mélybe nyúló vad fájdalom, hisz’ hűs ajkad érzem ruhátlan vállamon.

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Már nem fáj

MÁR NEM FÁJ Hűs, fehér kéz simítja homlokod, már nem bánt a felébredés. Elporladtak kínban a romok, emlékeidben béke él. Nem fáj, már nem jajongasz,

Teljes bejegyzés »