A mi hazánk a dzsungel könyve

A mi hazánk a Dzsungel könyve.

A mi hazánk a dzsungel könyve
Vér áztatott a szőnyege
Elejtett nemes vaddal van terítve
Történelme csaknem elfeledve
Mi legyen a mérleg nyelve
Hadakoznak szédelegve
Egyik kiáltja: éljen a többség
Másik replikázza Inkább a kisebbség
Több a feje, több a szája
Mindegyik magáét kiáltja
Néha elkotyogja Intim Pista
Mi lehetett történetük titka
Sorakoznak a hosszú kések éjszakái
Mit beborítnak az évgyűrük rémálmai
Ejnye, ejnye Te Pistike
Miféle demokrácia lett belőle
Lassan építkezni kezdik saját verzióját
Megépítette különleges Szampóját.
Majd beleépítette külön világát.
Mely behálózta egész Európát
A vadak nem szelidülnek
Furcsa módon elvegyülnek
Hogy épeszű embert rémítsenek
Zsebeiket kiforgassák
A gyermekeket elorozzák
Janicsár iskolába járasság
Hol az érzékenyítést szorgalmazzák
A nők a férfivel összemossák
Az élet törvényeit felrúgják
Ninivei cápa gyomrába zárják
Hogy örökre elaltassák,

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Madár

Ha az ember énekesmadár lenne, akkor minden jót s nemest elfeledne, egymaga szállna fent a tágas égen, és otthagyná társait a mélységben, Éneke is csak

Teljes bejegyzés »

Álom

Nem akarok színtelen rózsa lenni, Nem akarom hogy az alma keserű legyen, Nem akarok ízetlen kenyeret enni, Nem akarom hogy a szivárvány szürke legyen, Reszketek

Teljes bejegyzés »

Rózsa

Volt egy rózsa minek csak tövise volt szirma nem, képtelenség volt felfogni, lehetetlenség volt őt, kézbe fogni. Olyan volt ő mint egy égi élő holt

Teljes bejegyzés »

Öldöklő emlékek

Futva menekülök az emléked elől, Úgy érzem a fájdalom szép lassan megöl. Hatalmas a szeretet és a hiányod, Reméltem ezt egyszer szívemből kivágod.   Nem

Teljes bejegyzés »

A festő

A festő   Ködös őszi tájon, egy nőt látok merengve, Előtte állvány, és vászon kezében ecsettel. Virágot fog festeni? Csóválja fejét. Sóhajában látni vélem, meleg

Teljes bejegyzés »