Szemészet

Szemészet

Roncs szemek, roncsolt életek
Sajnos tömegével jelentkeznek
Az életünk oly kegyetlené vált
Hogy a szemünk szépet sem lát
A szemünk csak a sötétben világít
Akkor látjuk, hogy Krisztus járt itt
Ennyire jutottunk, látást vesztettünk
A földi vándorlásunkban idáig sűllyedtünk
Megkopott a nappali fény életünkben
A gyűlölet vágott utat végzetünkben
Pedig nézünk, de nem látunk
Hallgatunk, de nem hallunk
Ki tette ezt velünk?s megérdemeltük?
Múlt évtizedek alatt hitünket vesztettük
A Szemészeten kitartó kemény munkával
A puszta látás élességét talán megjavítják
Az Isten-hit erejével a jó utat megtaláljuk
Ha lelkünket a bűntől végleg megtisztítjuk
Érdemes volt elmenni a Szemészetre
Puszta látásunk s meglátásunk is javulhat
S ne feledjük, hogy a szem a lélek tükre

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Végső pont

* Végső pont Vajon, milyen foka kell a kétségbeesésnek, hogy kamion elé vesd magad vagy a szakadékba ugorj? Hogy visszautasítsd az ételt, de még vizet

Teljes bejegyzés »

Este a téren

Ez őszi, fáradt, késő délután,  egyedül csak én vagyok,  a közeli kihalt füves téren.  Magamban ülök egy félreeső padon.  Merengek hosszasan,  és észre sem veszem, 

Teljes bejegyzés »

A szárítókötélen

A nagymamám soha nem kérdezett. Nem azért, mert nem tudott volna, hanem mert tudta, mit nem szabad. A szárítókötél ott húzódott a kert végében, két

Teljes bejegyzés »

Vízbe merültünk

Vízbe merültünk újra, és újra, Mert nem tudtuk mit hoz a holnap, És az öröm perceit e félelem felnagyította, De hűs karjával átkarolt bennünket a

Teljes bejegyzés »

Őszinte szerelmi vallomás

Őszinte szerelmi vallomás     Szeretlek minden reggel és délelőtt, felkelő napnál egy hófehér ház előtt.   Szeretlek minden percben és órában, jelen vagy minden

Teljes bejegyzés »

Két méter

  Aminap mikor nálad jártam, merengtem, Két méter föld választott el és remegtem. Tudom, hogy mikor búcsúznom kellett tőled, Sajnos örökre szólt, nem egy esztendőre.

Teljes bejegyzés »