Elfújta a szél

Elfújta a szél
Klvtársak!
Ma már más idők járnak
Csak az ostobák álmodnak
Hogy éjszakánként pobjedával
Embervadászatra kiszállnak
Elvtársak!
Be jó lenne,ha megvalósulnának
Hogy enyénk legyenek a gyárak
Karácsony helyett május elseje
A sörös-virsli ünnepe lehetne
Elvtársak!
Váltsa le az internacionalizmust
Az új trendi a világ- globalizmus
A szabadkőművesség virágozzék
Ők határozzák meg az élet értelmét.
Elvtársak!
A liberálisok szerint mindent szabad
A bűn-büntetés logikája megszakad
Térjen vissza az ősember gyakorlata
Itélkezzék a küzdő felek bunkója
Elvtársak!
A bunkó legyen a pénz, a dollár
Ki csak dolgozik, annak nem jár
A régi párttitkárból lett világfi
Gyere már! új törvényeket találj ki
Elvtársak!
A régi rendszert ugyan elfújta a szél
De elvtársaim! többünk arról regél
Hogy a demokráciát is hamar elfújta
Napjaink a lenini eszméket megújította.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

55 + = 57

Álomváró

Este van. Vár az ágy. Egy plüssmalac röfög. A tej is megalszik, falevél sem zörög. Pulóvert fon pók a sarokban. Gyere, bújjál ide gyorsan. Betakarlak,

Teljes bejegyzés »

Időutazás

A fűben pihenve néztem, mint játszik a fény, a levélmintás árnyék, és az akácillattól bódult sok pici lény a diófa alatt, békés bűvkörödben. Bőröd feszes

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

A titok

  Az út jégbordás hátába csontig vájó nehéz hideg kapaszkodott. Egy néptelen, kacskaringókkal ébren tartó úton a település benzinkútjához ért, s nyomban a mozgássérültek parkolására

Teljes bejegyzés »

Kézen fogott az Isten.

Hitemmé vált a talpam alatt Tévedésein kopott utam. Hajnalok pírján éjbe hasadt. Mégis, fénye szívemre zuhant.   Vesztett tegnapok sírásait Konokul újra kísértettem, Díszítve zörgető

Teljes bejegyzés »

Minek nevezzem…?

Minek nevezzem az álmot… mely szívembe mennyei fényt sugároz, mely az odaföntvalók földi mása, lényemnek vajúdása? Minek nevezzem az álmot… mely szerelmi lázt hoz, s

Teljes bejegyzés »