Megint egy karácsony, megint egyedül, hacsak a mennyből az angyal nem…de nem hiszem. Eddig se, tavaly se. Miért éppen most? Talán a várólista…sorra kerülök majd az angyalváró listán. Biztosan van ilyen, TAJ számmal, rászorultság alapján, majd egyszer csak… vagy megy az ember fizetős angyalhoz, magánrendelésre, soron kívül. Tudom én?! Minden így működik, pénzért mindent kapni és több pénzért még jobbat is.
Bevallom, én nem hiszek már semmilyen gigantikus közösségi adventi koszorúban, egyáltalán nem hat meg a stablondeszkáról sárba csüngő, az egész utcát fényárban fürdető fényfüzér. Az én szívemből kihalt a karácsony hangulata régen. Már csak a szelleme kísért. Én nem félek a szellemektől. Egy ilyen erőtlen, halovány, sápatag kísértet – nagyobb a füstje, mint a lángja és kinek van ideje szellemiséggel foglalkozni, mikor itt az ünnep, vásárolni kell, amíg még mások el nem kapkodják a javát. Az unokád már úgy fogja ismerni a történetet, hogy a három királyok elmentek a betlehemi plázába és a vevőszolgálat munkatársa megmutatta nekik az ott felejtett kisdedet. Mégis megérintett az ünnep öröme – elmosolyodtam, amikor megsaccoltam mennyit spóroltam azzal, hogy nem vettem és nem is veszek senkinek semmit.
Végre eljött a szent bevásárlás ünnepe, amikor az egész éves közönyt, haragot, dühöt megválthatja drága ajándékkal, az, akinek van kivel utálkozni egész évben. Remélem, sikerül mindenkinek egy kicsivel többet költenie, mint amennyit megengedhetne magának. Szép gesztus, hogy akivel egész évben együtt fizeted a villanyszámlát, osztozol az egyszem zuhanyrózsán és sosem pótolja az üres WC papírtekercset újjal és az ülőkét sem hajtja le, most úgy érezze, mintha értékes lenne, annyira, mint az az ajándék, amit kap. Inkább ne gondolja végig, hogy drága ugyan, de teljesen felesleges (mint ő?!). Vajon az ajándék ára egyenesen arányos az egész évi mellőzés, felszínesség, figyelmetlenség amplitúdójával? (Itt inkább adnitudó.) Az ajándék mérete milyen arányban áll az egész évben kifejezett érzelmekkel? Nincsenek csodák, akciós árak vannak és nagybevásárlás, a szeretteinknek mindent meg kell venni. Szerencse, hogy egyedül leszek. Ide nem jön senki, így csak azzal kell foglalkoznom, akit igazán szeretek. Igen, vettem magamnak ajándékot, szaloncukrot és fa is lesz. Az angyal se jöjjön, nem is úgy készülök, hogy vendégnek is jusson, csak magamra gondoltam és az űrre, ami bennem van és mindenki másban is. Nem csak felettünk van űr, mindenkiben ott van. A hatalmas űr, legalább fér bele sok-sok ajándék. Egy nagy üveggömb az űr a karácsonyfára és a gömbön kívül nincs semmi, a semmi is gömb? Aztán jöhet „az uram segíts” meg az „angyalát”.
Nem a mennyboltban, hanem egy áruházban hallottam, amikor egy vevő fohászkodni kezdett:
-Uram, megmondaná, hogy van-e még egy ebből a játékból?
és az úr megmondta, aztán meg:
-Angyalom, levenné fentről azt az olajsütőt? Úgy látom, az még nincs kibontva, ez meg már igen.
Az angyal hozta az emelőkosaras gépét, felszállt majd alászállt a bontatlan olajsütővel. „Fentről az angyal leszállt hozzátok, vásárlók, vásárlók.” dúdolgatta magában.
-Kész csoda! Találtam bontatlant!
mondta a vásárló örömteli arccal a telefonjába valakinek. Tehát ne temessük el, vannak még karácsonyi csodák, csak nem figyelünk ezekre – se. Ilyenkor annyi megható történetet hallani, hogy teljesen meghatódik ezektől az ember. A minap hallottam, hogy egy nagy terepjárós, kigyúrt kopasz átengedte a parkolóhelyét egy néninek a bevásárlóközpont bejárata közelében, mert a karácsony szelleme átsuhant a tizenhét colos felnik között.
Ne gyere át és ne hívj fel karácsonykor. Legyen tényleg nyugodt és békés a szeretett ünnep.
Tényleg nem haragszom, ha fel sem hívsz – én se foglak hívni téged, pedig ingyenes a percdíj, de megérünk egymásnak ennyit? Mikor olyan sokba van ez az ünnep, épp elég kiszámolni, hogy megérte-e? Kaptál annyiért ajándékot, mint amennyiért adtál? Néhány napig fog még kísérteni a karácsony szelleme, aztán egy évig megint nem kell foglalkozni egymással.
A szent bevásárlás után nem sokkal következik az „A szentségit!” cseréljék már ki, mert nem jó a színe ünnepe. Még utálhatod is az ajándékozót, hogy miatta kell sorba állni a vevőszolgálatnál. Jusson eszedbe mégis miről szól ez az ünnep. jusson eszedbe akkor is, amikor az uzsorakamatú személyi hitel első részletét befizeted majd január végén.
Author: Mandel Imre
Mandel Imre az Irodalmi Rádió szerzője. Nagyon fiatalon kezdtem el írni. Először csak betűket, aztán szavakat is (cica, papa). Fogalmam sem volt hogyan kell fogalmazni. Később belejöttem. Felelősséget nem szívesen vállalok az írásaimért. Nem én találtam ki, hogy közre adjam őket. Lelkemnek kedves menyecske terelt erre. Azt gondolom, hogy a humornak mindig, mindenhol helye van. Ez nem művészet, ez trauma fermentálva.
