Az én sztorim

Ez az eset sok évvel ezelőtt, 2004-ben történt. Április eleje volt, szombat délután. Borongós,szeles idő. A pocsolyákat kerülgetve, a barátnőmhöz igyekeztem Kispesten, beteglátogatóba.

Az utcákon alig jártak,mindenki behúzódott lakásába. Célom felé igyekezvén, a posta oldalánál egy férfi haladt előttem, úgy tíz méterre.Felkaptam a fejem,néztem,figyeltem. Jé, a volt férjem! Elemezni kezdtem. A járása ugyanolyan. Alkata,testtartása szintén. Öltözete sportos, mint általában. Kicsit megkopaszodott, de mivel már régen láttam,ebben sem találtam semmi különöset. Egy pillanatra megfordult. Akkor már teljesen biztos voltam benne,hogy Ő az. Szemüvege, az alig szakálla, fejformája is rávallott.

Most mit tegyek? Egy pillanat alatt eldöntöttem,hogy megszólítom. Már régen elváltunk,nem tartjuk a kapcsolatot. Megszaporáztam a lépteimet,s kicsit izgatottan, kedvesen,hátulról átfogtam a vállát.

-Szervusz! Megismersz?

-Meg!

Egyszerre hajoltunk egymáshoz. Puszi jobbról,puszi balról. S mikor egymás szemébe néztünk közelről, egyszerre tapasztaltuk, hogy vad idegenek vagyunk egymásnak! Elakadt a lélegzetem. A furcsa érzést leírni nem tudom. Ő szólalt meg először:

-Ne haragudjon,azt hittem,hogy egy volt kolléganőm!

-Ön ne haragudjon, én meg azt hittem,hogy a volt férjem!

Egy pillanat alatt mindketten megsemmisülve tűntünk el.

Hangosan hahotáztam magamon. Megtehettem,mert az utcán nem járt senki.Ez az a történet, amelyen még sokáig derülni fogok.

V. Nagy Ágnes
Author: V. Nagy Ágnes

  V. Nagy Ágnes az Irodalmi Rádió szerzője. Négy-öt éve foglalkozom novellák írásával. Jó történet mesélőnek mondanak. Az életből vett aktuális információkkal szolgálok. Érdekes karaktereket jelenítek meg. Olyan szituációkat, amelyeket az emberek észre sem vesznek, de a végén mégis rácsodálkoznak. Többnyire egyperces formákban. Abban reménykedve, hogy e rohanó világban ennyi idejük még jut az írásaim elolvasására. Novelláim változatos témájúak, lekötnek, szórakoztatnak. Napi útravalónak is nagyon jók. Munkáim több antológia és irodalmi folyóirat is közölte már. Nyomtatásra készen áll az első kötetem.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Megérkezett a csoda

Karácsonyi hangulat szárnyakat juttat. Emberben az áhítat mindent átitat. Töltsön el a szeretet. Áraszd a meleget. Újra együtt a család. Nagy a boldogság. Hosszan érzik

Teljes bejegyzés »

Mikor majd újra hiszel

Építs templomot lelked összetört darabjaiból, vagy egy üvegházat, melybe fény és meleg szorul. Vonulj vissza oda, ha olykor túl zajos a világ. Kell egy menedék,

Teljes bejegyzés »

Téli este

Horgonyt vetett az este a város fölött. Mintha csak megfeneklett volna, alá a hideg is beköltözött.   Csillagfény nem gyúlt, a felhő útjába állt, de

Teljes bejegyzés »

Az emlék kútja

Vak éj hajol rám, árnyékom kitárja, Halott csillagok sírnak tó vizében. Fagyott idő szálát szövi fonálba, S én a sötétben várok, reményben. Voltál te álmom,

Teljes bejegyzés »

A Végtelen Keresése

    Ó, Teremtő, Te ott fenn, hol csillagok reszketnek, Kik is vagyunk mi, árva porszemek, hogy szólunk Hozzád? E világ tüze, jajongó árnya, nem

Teljes bejegyzés »

Régmúlt karácsonyom

Régmúlt karácsonyom Karácsony napja volt. Jézuskát de vártuk! Kinéztünk ablakon, Mi már szinte láttuk. Egész áldott napon Anyu a konyhában. Apu próbált minket Tartani kordában.

Teljes bejegyzés »