Megváltó szerelem

A tenger morajlását talán meg se hallotta,

egyedül ült a parti homokon szemlesütve,

míg mások pancsoltak, napoztak, vígan zajongtak,

ő el volt mélyen  gondolataiba merülve.

 

Lehevert közelében egy kishölgy a napágyra,

látszólag a szomszédját figyelembe se véve,

a férfi fejét megemelte mozdulatára,

pillantást vetett a nem igazán ritka lényre.

 

Elmélkedését tovább fonta egyre mélyebbre,

néha-néha szemét a nő magára vonzotta,

tekintetét is gyakorta rajta felejtette,

elméjét még az eredeti téma rontotta.

 

Olyan volt, mintha valahonnan ismerte volna,

igaz, arcát csak egy villanásnyira láthatta.

Otthonra is a képzetében maradt a nyoma,

úgy vélte, talán a felhők közt szárnyra is kapna.

 

Másnap már pirkadatkor igyekezett a partra,

nem értette mi hajtja ilyen erővel oda,

hátra sem nézve érezte, a nő jön a strandra,

ma már a benne mocorgó érzés villanyozta.

 

Most a fejét felemelve, hosszan nézegette,

derű ülte meg a lelkét, könnyedséget érzett.

A fagy elolvadt, a vonzalom költözött bele,

maga se értette mi ez a furcsa igézet.

 

A már vonzó hölgy a számára most tükröt tartott,

rájött, hogy életéből a szerelem hiányzik.

Ez viruló lelkében egyértelműen hangzott,

szívében máris a különleges vágy virágzik.

 

Nem számít, Ő mit gondol a világ dolgairól,

nem fontos az, milyen az eredeti családja,

nem érzékel az összebogozott álmaiból,

csak azt tudja, belőle ered energiája.

 

Sejtelmes elragadtatással nézett a nőre,

saját istennőjét felfedezve látta benne,

a szerelem megváltoztatta örök időre,

olyan volt, mintha a lelkük egybe lenne kelve.

 

Saját magára is alighogy rá tud ismerni,

ilyen hihetetlen váltás eddig még nem érte,

ténylegesen félt feltétel nélkül még szeretni,

a különös érzést folyton folyvást felidézte.

 

Meglepetésszerű szerelem felrobbanása,

a szakadt, töredék lelkeket egyesítette.

Így magukat érezték kellő otthonosságban,

a valóra váló örömmámor közepette.

 

Tovább már nem is tudnának egymás nélkül élni,

érzik, hogy  legjobb a másik közelében lenni,

sosem akarnak párjuk nélkül vágyakba lépni,

csak együtt egymásért csúcs-boldogságban jót tenni.

 

Nincs fontosabb a végtelen szerelemnél semmi,

ketten lehet csak az újjászületést elérni.

E titokban bízva, kinyílottan kell szeretni,

a családban tovább adni, mintaként megélni.

 

Összefonódva együtt hallgatják a víz hangját,

azonos az érzés, megtörtént beteljesülés.

Oltalom, szerelem adja mámor birodalmát,

árad a belső napsütésben is a tündöklés.

 

 

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

7 + 2 =

Rózsa Iván: Március végén

Rózsa Iván: Március végén Lebben a szoknyád, Lassan ellibben létünk: De még élvezzük! Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »

Ne búsuljon az élet

Ne búsuljon értünk a csalfa élet, Adjon még, ezerszer kiküzdött szépet. Lobbantsa fényébe szívünk zugait, Látva lássam apró mozdulataid. Mely múló napjaim símogatása, Minden csóktalanságom

Teljes bejegyzés »

Álomváró

Este van. Vár az ágy. Egy plüssmalac röfög. A tej is megalszik, falevél sem zörög. Pulóvert fon pók a sarokban. Gyere, bújjál ide gyorsan. Betakarlak,

Teljes bejegyzés »

Időutazás

A fűben pihenve néztem, mint játszik a fény, a levélmintás árnyék, és az akácillattól bódult sok pici lény a diófa alatt, békés bűvkörödben. Bőröd feszes

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

A titok

  Az út jégbordás hátába csontig vájó nehéz hideg kapaszkodott. Egy néptelen, kacskaringókkal ébren tartó úton a település benzinkútjához ért, s nyomban a mozgássérültek parkolására

Teljes bejegyzés »