A Béke

A Béke!

Az utolsó üdvözlet
Nyugodj békében!
A hívő emberek búcsúja
Csupán annyI:
Viszont látásra
A hitetlen mondása
emlékedre vigyázva
maradsz szívünkbe bezárva
Pedig a béke
A földi élet egyik értéke
A Béke nem a halál jelképe
Az emberi viszony kelléke
A Béke a szeretet testvére
a test és lélek védelme
a jelen egyetlen szépsége,
A Békét könnyű elveszteni
a kapzsiság, a hatalmi vágy
a szeretetlenség elűzi
Visszaszerezni nagyon nehéz
Vért, fájdalmat
áldozatvállalást követel
Csak az kapja vissza
az elvesztett Békét
aki azt kiérdemel
A Békéért küzdeni kell
Nem acsarkodni,
az ellenfélnek ártani
A visszaszerezésért
mindig segíteni kell
Gesztusértékű lett
Hazánk felajánlása
Helyszínt nyújtanI
s a tárgyalás moderálása
Az ellendrukkerek
gazdasági tűz-csiholása
saját javukra fordítása
Ezért folyton kell fohászkodnunk
erőinket összekovácsolnunk
Harcra fel a Békéért
ezzei jövőnk építéséért.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Itt vagyok

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A nagy kék alatt és fölött című antológiájában jelent meg.   Eszter fülére húzta a narancssárga kötött sapkáját, amikor

Teljes bejegyzés »

Esőben

  Sárga fények közt lépdelve ernyőjével, Hölgy közeleg zsebében emlékeivel. Csodás ruhája eső áztatta kékség, Lelkében csend honol és tengernyi kétség.   Léptei némán ordítanak

Teljes bejegyzés »

Nyár vége, ősz eleje

  Hömpölygött a szél és sok felhőt gyűrt alá, Az égbolt viharfelhőkké nőtte magát. Dúlt, tombolt, sűvített, harcolt ég és a föld, Mégnem a felleg

Teljes bejegyzés »

Az ajtó

Az ajtó A délutáni eső épp csak elállt, de a város még mindig úgy gőzölgött, mintha lassan hűlő gépezet lenne. A járdán tócsák csillogtak, a

Teljes bejegyzés »

Lassú nyugalom

Rám szállt egy hulló levél, sárga volt, rajta arany szegély. Nem álltam meg, csak lassabban lépek, had ne érjenek utol a süvítő szelek. Nem kell

Teljes bejegyzés »