Vámpír buli

Madárdalos reggeli felébresztő,
vércsapolásra menni kell, sürgető.
A pajzsmirigy álnokul megrémisztő,
a mérleg állása megint dühítő.

Vöröskeresztes házhoz megérkezel,
sorszámot kapsz, a kabátból vetkezel.
Lépcsőt megmászod, lábaid fáradnak,
a szádat eltátod, mennyien vannak.

Gépbe ütöd személyes adataid,
sorszámot is kapsz megnézed hányadik ?
Minden székről sorstársad rád somolyog,
álljál csak kispajtás!. . . sunyin vigyorog.

Össze-vissza beszéden csodálkozol,
nénike beszél, ő mindent orvosol.
Elpilledve sort állsz, jön a hívó szó,
papírjaid beadod hölgy, mosolygó.

Kedvesen mondja balra kell bemenni,
jobbra nézel, most kéne hazamenni.
Összerezzenve hallod: következő!
rogyadozó lábad mint eltévelygő.

Csak ezt is éljem túl, magadba mondod,
semmiség kis darázscsípés gondolod.
Asszisztens keze már ügyesen siklik,
Pepitában* vár a fagyi piknik.

 

 

* Pepita = Mátyásföldön cukrászda

.

 

Budai Zsuzsa
Author: Budai Zsuzsa

Budai Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője. Budai Zsuzsa: Pár sor magamról…… Cinkota nekem a világ közepe, az életem itt kezdtem én el. Általános iskolában szerettem olvasni, faltam a regényeket meg Adyt és a Petőfit. Érettségi után dolgozni kezdtem, a sors közbe szólt és balesetet szenvedtem. Akkor elővettem a papírt és a ceruzát, elkezdtem írni az első strófám. Jöttek a kis irka – firkák, kondi terem, cicák és a barackfák. Kiírtam magamból örömöt, bánatot, egyszerű rímek, szórakoztatók. Lányom a legnagyobb rajongóm, szigorúan ítéli meg a verssorom. Köszönöm, hogy a csoport tagja lehetek, remélem Nektek is, a verseimmel örömöt szerzek. Budapest- Cinkota, 2017.02.13.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Falevelek

Falevelek   Csodálom a fákat az ablakon kitekintve, integetnek vidáman, új színekbe öltözve.   Egy falevél ismét ringvatáncot lejt, könnyedén, recsegve megcsókolja a földet.  

Teljes bejegyzés »

Apró szívek

Apró szívek   Mily’ szép kék szeme, amikor rám tekint, amikor hozzám simul, rám hajol.   Megcsókol, most is rám kacsint, lágyan megérint, apró szíveket

Teljes bejegyzés »

Zokog az ég

Zokog az ég   Zokog az ég csendesen, könnyeivel mossa az egész földet, szomorú minden.   Fájdalmak tetőznek, rohanó emberek sietős léptekkel menedéket keresnek.  

Teljes bejegyzés »

A szél titka

A szél titka…   A szél most nagy titkot mesél, lassan oson suhogva felém, közelebb érve cirógatva regél, majd hirtelen a hajamba tép…   Lopakodó

Teljes bejegyzés »

Csendben összekötve

Csendben összekötve… ( évforduló ) Ahogy a szilveszteri fények csendben táncra kelnek, az idő lágyan átölel bennünket (…) Az évek hullámai között ott a te

Teljes bejegyzés »

Az alkotás végtelen útja

  Az alkotás végtelen útja   Toll rezdül, kék tinta papírlapon versként él tovább.   Szó pattan, kis szikra lelked mélyén izzó lángra gyúl.  

Teljes bejegyzés »