Levél Barátomnak. Penkónak.

Választási lehetőségeket Levelek barátomnak Penkónak.

Kedves Barátom !

Másodéves orvostanhallgató voltam, amikor a tanévet egy új jövevénnyel kezdtük, mely Te voltál.
A csoport társaim kissé bizalmatlanul fogadtak, bevallom talán kicsit én is. Bizalmatlanságunk bul-
gár léteddel magyaráztam. Tudatomban, valószínűen néhány társamban is egy keményen kommu –
nista ország volt Bulgária. Tulajdonképpen az nem nagyon érdekelte társaimat, hogy hogyan kerül-tél a második évfolyamban közénk.
A bizalmatlanság bnnem hamar oldódott, s óvatosan megkörnyékezteéek. Nekem sympatikus voltál
szerény, szinte szófukar,
Tapintatosan feltett kérdéseimre udvariasan válaszoltál.
Elmesélted gerincbetegslged történetét, Magyarotszgra kerülésedet. Eleinte emlékszer óvatosan ke-
rülgettük a politikát.
Megúsztad a kémia gyakorlatvezetőnk szigorát, bár büszkén mutogattam neked az Orvosi hatilap
fotónkat tartalmaró riportját. Arról hallgattam, hogy a sikeres féléves kémia kollokvium után csak-
nem megsemmisítő sigerlaton estem át.
Az előző év hullámzó teljesítései alapján joggal tartottam a másodév kemény sigorlataitól.
Érezted, hogy rendkívül szorongó vizsgázó vagyok. Bölcsességed, hyugalmad jó hatással volt rám.
Az év végi vizsgák árnyékában barátságunk elmélyült. Te nem tartottál tőlük.
Ismertük a mondást, aki a második évet sikerrel teljesíti, senki és semmi nem fogja megakadályozni
hogy orvos legyen.
Mindkettőnknek sikerült.
Mindketten örömmel utaztunk otthonunkba. Te Bulgáriába, én Székesfehérvárra.
A harmadév nevezetes eseményeiről a következő levelemben fogok megemlékezni.
Baráti üdvözlettel.
Misi.

Második levél.

Kedves Barátom

Megkönnyebülten keztük el az új tanévet. A hallgatóságot ismét birtokba vette a „ szabadság vágy” A várhatóan unalmas előadások előtt, az előadó teremben kiállt a vezérszónok, és választható lehető
ségeket kínált a hallgatóságnak mozilátogatásra. Nehéz volt ellenállni a csábításnak.
Kedves Barátom.
Te mindig ellen tudtál állni a csábításnak.
Emlékszel, a menzán torlódott a diák sereg. Az ebédre várakozók az éppen ebédelők széke mögé áll
tak. Nagyon kellemetlen érzés volt így ebédelni.
Általad megismertem egy bolgár évfolyamtársunkat.
Egy földid, a csepel szigeti bulgár kertészet egyikének fia, Péter Petrov tele bugyellárissal egy üllői
úti vendéglőben ebédelt rendszeresen. Barátságos fiú volt.
Ahányszor találkoztunk, meghívott ebédelni vendégeként. Párszor elfogadtam a meghívást, de csak
alkalmanként somlói galuskát fogadtam el. Furcsa látvány volt mikor sorban rendelt fogásokat, bele
kóstolt, ha nem ízlett elvitette. Amint említettem, pénze volt bőven.
Mindig elcsodálkoztál, hogy időnként egy bőröndöt cipelek. Bőröndöm tartalma fagott hangszerem volt. Mikor kibontottam, elcsodálkoztál, bár távolról már láttál ilyen furcsa instrumentumot. Kiván-
csi voltál a hangjára. Meghívtalak egy próbára, Az Orvostudományi Egyetem Symfonikus Zenekara
éppen az NDK-ba tervezett előadási próbája zajlott. Jól szórakoztál.
Pár hét múlva vonattal kiutazott a Zenekar Drezdába. A meghívó fél, az ottani Műszaki Egyetem
volt. A koncert sikerrel járt, de a főétkezések felejtendők. Már a konyha közelében olyan kellemet-
len illatok terjengtek, hogy el tudtam volna szaladni. A díszvacsoránál tévedésből az elnökséggel
szemben ültettek le. Az első fogás a leves volt a köszöntők után. Ahogy hozták a gőzölgő levest már szerettem volna szaladni. Erőt vettem magamon, az első kanállal számba vettem .
Lenyelni nem tudtam. Kirohantam a teremből és megszabadítottam magam a lenyelésétől.
A hazaút során a vonat hosszabb időn át várakozott Prágában. Több zenekari tagunk elkalandozott a környéken. Páran nem értek vissza az indulásra. Lemaradtak. A béketáboron belül elegáns módon vi
selkedtek „ elvtársaink » Ellátták megfelelő papírokkal a lemaradtakat és feltették őket a következő
Pestre induló vonatra.
Emlékszel! Lejárt az engedélyed a Bulgár hatóságoktól.További Magyarországon történő tartózkodá
sodat illetően . Ám nem volt bátorságod bemenni a Követségre hosszabbítási kérelemmel. Hosszas
győzködés után elvállaltam ezt a furcsa szerepet.
Úgy bámultak rám, mint borjú az új kapura. Némi gyötrődés után értelmezték kérésemet. Arra már nem emlékszem, mivel rukkoltam elő, hogy mindkettőnk irháját mentsem. Végül is sikerült.
Visszagondolva, ma már kezdem megérteni, miért nem kérted később a magyar állampolgárságot.
Félénkséged a legfőbb magyarázata. Bulgáriai élményeid negatív hatásai is közrejátszhattak pedig
magyarabb vagy a tősgyökeres magyaroknál.
Tanulóéveink további eseményeit következő levelemben folytatom emlékeztetőül.
Baráti Üdvözlettel.
Misi.

Harmadik levél.

Kedves Barátom!

A negyedik tanév kezdetén már a félidőnél tartottunk. A finis előtti átmeneti enyhülést vártam. Meg is érkezett. Egyre jobban kezdtük ismerni egymást. Hogy még szorosabbra fűzzük a kapcsolatainkat
Pesten lakó csoporttársaim kőzül akadt vállalkozó, aki csoport bulit szervezett. Hiába is kapacitál – talak, arra hivatkozva, hogy családos ember vagy ellenálltál. Böbének becézett társunk volt az első
bátor vállalkozó. Emlékeim szerint jól éreztem magam, remélem minden résztvevő. Ennek ellenére nem folytatódott többet.
Csak sejtettem, évtizedek múlva mi lehetett az oka.
Csoportunk tagja volt az évfolyam KISZ titkára és egy párt-tag is. Bizalmi társaiból még három csoporttársat választva Bizottságot hoztak létre. A rám vonatkozó tárgyalásról szereztem tudomást.
Az „ elvtársak » el akartak távolítani az Egyetemról. Azért maradtam » állva » mert 3 : 2 arányban
leszavazták indítványukat. Fő bűnöm az volt, hogy a családom klerikális reakciós, hanyagolom az
önkéntes kommunista szombatokat, valamint állandóan a Szabad Európa Rádió tinédzser parti adá-
sát hallgatom. Neked nem mentegetőzöm. Rólad, mivel bulgár volttál feltételezték, hogy a kommu-
nistákhoz húzol. A balosok később is így vélekedtek rólad. Jó bizonyítvány volt a bulgárokról.
Egy röpke vizitre lakásodba invitáltál. Mely hosszú éve múlva ismétlődött, de már a kispesti háza-
tokba. Ezen a látogatáson Editke, feleségem is részt vett.
Édssanyám ötlete volt, hogy az év végi vizsgaidőszakot Almádiban töltsük. Csak a vizsgákra utaz-
zunk Pestre. Emlékszel?- Megvalósítottuk. Édesanyám másnaponta leutazott hozzánk.Ételt, italt ho-
zott magával. Nagyon jól éreztük magunkat. Délben ebéd után Te fürödtél egyet a strandon, én sétáltam. Vizsgadrukkomat kissé le tudtam győzni. Az eredményeinken is meglátszott.
A nyár különleges eseménye volt a meghívásodra Bulgáriába, Szófiába tett utazásom.
Erről a következő levélben fogok beszámolni.
Baráti üdvözlettel.
Misi.

Negyedik levél.

Kedves Barátom!

Meglepetésemre, barátságunk elmélyítése céljából szivélyes meghívást kaptam Tőled szófiai látoga-
tásra. Igazi nyári csemegének igérkezett. Némi hezitálás után elfogadtam.
Meglepődtél?
Remélem nem.
Utazásom akadálya a vízum megszerzése volt. Hiába kart karba öltve építettük a „szocializmust”, egymáshoz utazni luxus volt. Személyesen kellett kérvényezni a Követségen.
Emlékszel?
Nem voltam hajlandó egyedül a Követségetekre menni.
Nagy erőt kellett magadon venni, hogy rászánd magad a személyes kíséretre. Ez volt barátságunk vizsgája. Jelest kaptál.
Vévül a Nagykövet személyes kihallgatásán kellett részt vennünk. A szokásos kérdéseken kívül nagy meglepetésünkre csodálkozva fürkészte:
A vendég hol fog aludni?
Van felesleges ágyuk?
Láttam nagyon elpirultál. Szégyelted magad. Nekik kellett volna szégyenkezni.
Édesapám révén, aki MÁV mérnök volt ingyen vasúti jegyet kaptam.Ez volt az egyik nagylelkű adománya a Kádár rendszernek. Olcsón, illetve zngyen utazhattunk.
Az utam kényelmes volt. Ősi földünkön is átvezetett Romániában . Ruszén megállva közölték ve-
lem, hogy a vonat eltérve a menetrendtől, más irányban folytatja az útját. A következő Szófiába menő vonat négy óra múlva indul.
Mit tehettem? Gondoltam: körülnézek a városban. Két furcsa dolgot észleltem.
Az állomástól nyílegyenesen vezető út mindkét oldalán egymást követték az emeletes bérházak, de
üvegablakokat nem láttam. Valamennyi ablamot újságpapír borított.Télen hogyan melegítik fel a szobákat?
A másik észrevételem az volt, hogy szinte mindenki megbámult. Először nem értettem a jelenséget.
Mikor később nem bulgárul, hanem egyesek franciául megszólítottak, rájöttem : talán öltözete utal-
hatott külföldi létemre. Később szófiában is tapasztaltam, sokan beszélnek franciául.
Erre magyarázatot csak Te tudnál adni.
Kedves rokonaid: Édesapád, húgod várt az állomáson. Nem mertem megkérdezni mennyi időt vára-
koztak. Szinte a megismert rokonaid közül mindenki tudott beszélni franciául.
Ott derült ki, hogy Téged Magyarországra rwendeltek Okát elfelejtettem
Először kicsit megszeppentem, aztán beéenyugodtam. Rendkívül barátságosak voltak. Innen ered a Te kellemes egyéniséged.
Étellel, itallal bőségesen elláttak. Bemutatták a várost. Olvasmányaim alapján itt nem ért meglepe –
tés. A sztálin-barokk volt a domináns stílus. Pár épület, templom kirívott közülük.
Elkísértek a Vitosa hegy lábaihoz. Innen egyedül utaztam a tetőre függő, kötél vasúton Felérve cso-
dálatos látvány tárult szemeim elé, a városra és a környékre. Egyedül nem merészkedtem nagyon eltávolodni a végállomástól.
A visszaút kissé ijesztő volt. Menet közben megállt a kabin. Valaki kihajolhatott az előttünk lévő kabinból és automatikusan leblokkoltak a kötelek. Végül szerencsésen leértem.
A kedves Családod barátok társaságában nagy ünnepélyes vacsorát rendeztek tiszteletemre. Különle
ges bolgár ételeket szolgáltak fel. Emlékezetes volt számomra a különböző paprikába töltött. gondo-
lom darált fűszerezett birka húsból készült falatkák. Hozzá kicsi kupicákba öntött rózsából készített
pálinkát kellett inni. Becsíptem.- Többre nem emlékszem. Főleg arra, mi tortént velem a vacsora u –
tán. Utazásom legtávolabbi állomása a tenger volt.
Várna volt a végállomás. Azt terveztem pár napot itt eltöltök. Sltával, fürdéssel fogom tölteni idő-
met. A szálláskeresés sikertelen volt. Pechemre éppen filmfesztivál zajlott a városban.
Csomagomot, bőröndömet az állomás megőrzőjében hagytam, és elvonultam a tengerpartra, Pom –
A fpás nyári idő volt, megfürödtem a tengerben, majd a városcentrum megtekintése után kiballagtam az állomásra. Szálláskereséssel ismét megpróbálkoztam. Örömmel közölték.
Nem messze a Pályaudvartól biztosítani tudnak számomra szállást.
Egy Úr elvezetett egy „ éjszakai menedékhelyre”
Érkezésemkor még csendes helynek bizonyult.
Sötétedéskor, mikor el szerettem volna foglalni szállásomat, bevezettek egy hatalmas terembe, mely
tele volt ágyakkal, csaknem megtelve. A levegőben a pálinka illata keveredett testszagokkal. Csak m-nem rókáztamNem volt , mit tennem,ruhástul befeküdtem az ágyba . Bicskámat kinyitva a pár-
nám alá tettem és figyeltem. Az éjszaka folyamán nem sokat aludtam. A szabad ágyakra amíg a
szoba meg nem telt érkeztek a „ vendégek » Nagy csörömpöléssel,káromkodással a morcona háló-
társaim kiabálására lekapcsolták a villanyt. A jövevények tapogatózva keresték az üres ágyakat.
Ahogy pirkadt, elmenekültem és az első Budapest felé induló vonatra felszálltam. A tengeri nyara-
lásból így semmi sem lett.
Az üres fülkébe egy fiatal ember érkezett nagy csomagokkal. Kiderültr, hogy Varsóban tanuló diák.
Ahogy helyet foglalt bezárta és lefüggönyözte a fülkét. Még a kalauz sem tudott bejönni.
Elmesélte, hogy Varsóban tanul. Otthon töltötte a szünidő egy részsét és vissza kell utaznia Lengyel
országba. Sajnos az út román szakaszán személyvonatként közlekedett a vonat és a rámán kalauz nagy dörömbölés után erőszakkal kinyitatta a fülkét. Betódult a népség nagy ricsajjal, csomagokkal
A bulgár szakaszon együtt falatoztunk beszélgettünk, természetesen franciául meg kézzel – lábbal.
A gimnáziumban ugyanis én is tanultam franciául.
A nyár további részében Budataván töltöttem a szünidőt.
Edditke irányában elmélyült az udvarlásom. Rokonaimmal,barátaimmal folytattuk a vidám együtt –
létet. Csapatunk úgy megnőtt, hogy a moziban egy sort betöltöttünk. Csínytevékenységeink sokasodtak.
Például fogadásból a cukrászdából egyenként leléptünk fizetés nélkül. Másnap a lelkiismeretünk
visszairányított és kifizettük tartozásunkat.
Minden szempontból felkészültem a csoportunk utolsó együtt töltött esztendejére.
Mai levelem zárom.
További jó egészséget kívánva, búcsúzom a következő levelemig.
Misi.

Ötödik levél.

Kedves Barátom!

Hát elérkeztünk az ötödév kezdetére. Emlékszel, a klinikai tárgyak iránti érdeklődésünk, főleg a gyakorlatok révén egyre fokozódott.
Jó hangulatban láttunk hozzá az év közbeni tanuláshoz is.
Beindultak a Filozófián belül, a napjainkat is érintő politikai témájú szemináriumok.
Megkérdeztem Tőled, mi a titka, hogy csupán egyszeri átolvasás után olyan vidáman mész a kollok-
viumokra. Ráadásul milyen könnyen jó osztályzatokat érsz el.
Egyszerű , tömör választ adtál:
Átgondolom a tételt : milyen választ adnék rá és az ellenkezőjét válaszolom Eredmény hirdetéskor . Persze a vizsgáztató elvtársaknak oroszul adom meg a válaszokat, hiszen valamennyien beszélnek többé – kevésbé oroszul.
Ezzel elnyerem sympatiájukat.
A félévi Tudományos Szocializmus vizsgán, miután kihúztam a tételeket, megszakítás nélkül mond-
tam el feleleteimet. A vizsgabiztos nem szakított félbe. Mikor befejeztem, megköszönte és a folyo –
són várakoztam az indexemre. Eredmény hirdetéskor meglepetésemre közölte osztályzatomat: elég-
telen. Majdnem elsírtam magam.
Sajnos nem tudtunk találkozni. Sürgősen felkerestem Csapó Sanyit, szintén fehérvári középiskolás társamat, évfolyam KISZ titkárát segítséget kérve. Sanyi önzetlenül felkereste a Tanszéket és a javító vizsgára dátumot kért.
A javító vizsga jól sikerült. Hallomásból értesültem, meg nem erősített forrásból, hogy pár hét múl-
va mint kémet letartóztatták és kivégezték.
A vizsgabiztos volt a szeminárium vezetőnk. A foglalkozáson mindig igen furcsán viselkedett.
A szigorló év előtti záró félév különös esemény nélkül , jó vizsgaeredményekkel zárult.
Irigyeltelek. Az együtt hallgatott évek során ilyen átmeneti kudarcok, negatív élmények nem értek.
A szigorló évben nem tudtunk találkozni. Ha jól emlékszem egy – egy telefonhívást váltottunk. Az
eredményekről adtunk egymásnak tájékoztatást.
Az avatás ismét összehozott bennünket az Erkel Színházban.
Boldogan közöltem veled a MÁV- Kórházi jövendő munkahelyem elnyerését.
Sikerült Neked is Pesten maradni. A Bajcsi-Kórház belgyógyászatára kerültél.
Gyorsan elrohant az idő a szakvizsgáig.
Tájékoztattál, a szakvizsga elnyerése után megszüntették kórházi munka lehetőségedet. Nagy nehe –
zen sikerült állást szerezned az Visegrád melletti Gizella Szanatóriumban Emlékszem elmesélted: a Főorvos egy idős kolléga volt, aki a betegeket úgy kezelte, min privát szolgáltatást, persze pénzért
Nagyon elhanyagolt Intézet volt. A főorvos nagyon megörült Neked. Te diagnosztizáltad a betegsé-
geket, Te adtad meg a kezelési javaslatot. A gázsit pedig a Főorvos megtartotta magának.
Végül csak az eredményről tájékoztattál: elnyertél egy fővárisi körzeti orvosi állást.
MÁV -Kórházi működésem során egyszer meglátogattál munkahelyemen.
Viszontagságos vándorutam során alig hallottam rólad.
Hosszú évek múlva a mobil-telefonok világában értesültem körzeti munkád feladásáról és Almádiba
történő leköltözésedről.
Majdnem megfeledkeztem Önkormányzati kitüntetésedről, melyre elhívtál. Nagyon örültem neki,.
Büszke voltam Rád.
Mai életünkről majd a következő levelemben számolok be.
Baráti Üdvözlettel.
Misi.

Hatodik levél.

Kedves Barátom!

Szép az öregkor, csak nem jó!
Nyolcvanon túl kissé kesernyéssé vált a hangulatom. Pedig hálával tartozom a teremtőnek, hogy i –
dáig eljutottam, és még írhatok hozzád levelet
A covid megtréfált mindkettőnket. Úgy érzem Téged kevésbé viselt meg. Elhitetted velem, hogy ezt
a nomád, életet neked találták fel. Nagy önuralmat tanusítasz ,s megbékéltél sorsoddal.
Beteg térded – melyet már rég meg kellet volna operáltatnod – miatt a covidtól függetlenül mintha karanténban élnél. Isteni kegyelem, hogy leányodék némileg gondoskodnak rólad. Füled a kapcsolat a világ felé. Sajnos a Balatont sem látod, nem is beszélve nyári adományairól.
A TV-sport közvetítései és a politika színes – szomorú tudósításai számodra csupán az élet adományai. Amit a covid lerombolt, azt a választási eredmény visszahelyezett. Talán éltünket is né-
mileg meghosszabbította.
A karantén első hónapjait elég jól viseltem. Az oltások sem sokkal tágították mozgásteremet. Gyer-
mekeim, unokáim ritka látásai az életem terheit növelik.
A budai lakást már nem sajnálom. Nem hiányolom a mézligeteket. Hiányérzetem a ritkuló szemé –
lyes hangversenyi jelenlétek, az új létesítmények, a megszépült Opera látogatásának hiánya okozza.
Sikeres két szemműtétem után fellélegeztem.
Meddig tart még a nyugalmam. Júniusban nyolcadik unokám érkezését várjuk. Esemény vár ránk bőven.
Pár napra kiszabadulunk Mosonmagyaróvárra, friss levegőt szívni, és Editkének erőt gyűjteni a kis unoka érkezésére. Sok munka vár rá. Csak bele ne rokkanjon.
Egy időre egyedül maradok. Be jó lenne találkozni, s személyesen gondolatokat cserélni.
Sajnos a megoldást nem tudom. Tanácsaimra nem hallgatsz. Térdtokkal, működőképes autóddal ellá
togathatnál hozzánk Füredre.
A tetszhalálából feltámasztott barátságunk gyümölcse lenne a gyakori találkozás. A gyengülő tére –
rőd miatt egyre rövidülő és alig érthető telefonos találkozásaink hiányérzetem növeli.
A barátságot komolyan veszem.
Drága feleségem ezt is pótolja. Tanulhatnék tőled a házimunkák frontján, bár Te sem tudsz főzni.
Bele vetettem magam Beethowen alkotói krízis kiút-keresésének bonyolult útvesztőibe.
Nem folytatom levelem, mert nagyon belebonyolódok a gondolatok özönébe.
Jó érzéssel tölt el, hogy szép családom, drága feleségem mellett egy igaz barátot is adott számomra
a gondviselés.
Búcsúzóul mellékelten küldöm versikémet.
Baráti Üdvözlettel.
Misi.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Őszi szél

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »

Egy igaz szív

Kegyelmezzen egy igaz szív, Mely értünk szép diadalív. Nem magáért hontalanít, S igazán, igazzá tanít.   Egyszer úgyis elmúlunk mind. S ha emlékünk majd csendre

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2023. szeptember 29.

Kedves Alkotótársunk! Az elmúlt bő három hét hírievel és a következő időszak aktualitásaival jelentkezünk ebben a hírösszefoglalóban. A TERMÉSZET POÉTÁI 2023. szeptember 16-án rendeztük meg

Teljes bejegyzés »

Magyar nemzet

Magyar földön magyar élet. Magyar testben magyar lèlek. Magyar földön magyar búza. Magyar kenyér a batyuba. Dolgos nép a magyar nemzet , teszi dolgát amíg

Teljes bejegyzés »

Kilátás az ablakból

Ez az októberi nap is úgy indult Lolának, mint a többi. Megcsörrent az ébresztője, amit villámgyors kézmozdulattal lekapcsolt. Szinte fájdalmat okozott neki bármilyen zaj ilyenkor

Teljes bejegyzés »