Rózsa Iván: Hazug világ hamis hősei
Gazolás
Ha gazolsz, csak a gazt húzd ki, az igazi virágot ne! A gazolás egyben igazolás, hogy igazad van?
Gáz van!
A gazolás nem tévesztendő össze a gázolással, igaz?!
Mai „hősünk”
Mátyás király korában volt nekünk hősnek egy Kinizsi Pálunk. Aztán egy Dobó Istvánunk vagy Bornemissza Gergelyünk, megint később egy Bercsényi Miklósunk vagy Béri Balogh Ádámunk. A XIX. században egy Petőfi Sándorunk vagy Klapka Györgyünk. A XX.-XXI. század fordulójára már csak egy kétes múltú, egykori úgymond utcai harcos bálványra futotta, aki fél most elutazni Ukrajnába… Hiába, egy ideje romlik a hőseink színvonala…
Hazug világ
Hazug világnak hazug hősök kellenek! Már talán a nép maga is hazug, mert már csak-csak felfogja, hogy hazudnak neki, mégis hazug vezetőinek tapsol. Úgymond jobb híján, a kisebbik rosszat választván.
Áltatás
Áltassuk hát csak magunk! Kreáljuk bálványokat fenntartás nélkül! Hajrá! Halleluja! Ne ismerjük be, hogy átvágtak minket, hogy hülyék voltunk! Tartsunk ki a végsőkig mellette, aki csak vigyorog rajtunk! Mi ez, mazochizmus? Én nem vagyok az! Kilógok netán a sorból?
Akasztófa
Akasztófa-humor: még lógnia kell, még lógni fog! Egy jobb korban! Na, nem a suliból, mondjuk történelem óráról…
Kortünet
Mindenki ott lop, ahol tud. És annyit, amennyit enged az alkalom. Fejétől bűzlik a hal…
Hamis illúziók
Hamis kornak hamis illúziók kellenek! Illúzió, hogy most az egyszer jól jövünk ki egy háborúból. Magunkra maradtunk, megérdemeljük. Én nem! Elég sokan nem… Azok nem, akik magyarnak és európainak maradtak, és nem csupán csak magyarkodnak.
Hazug rend
A rend záloga úgymond egy rendbontó, egykori kordonbontó. Aki gerjeszti az ellentéteket, ellenségképet kreál, majd fellép, mint egy mindent megoldó, békét hozó cézár. Hazug stabilitás hamis záloga egy hazug diktátor!
Félelmek
Rejtelmek helyett félelmek, ha zengenek… A végeredmény: országos, össznépi összetojás. De ezt nem a nyuszika hozta…
Igaz emberek
A világ működik valahogy igaz emberek nélkül is. De minek?
Mit ér?
Mondd, mit ér a világ igaz értékek nélkül? Mondd, mit ér az a világ, ahol szinte szégyellni kell a becsületességet? Mondd, mit ér az olyan ország, ahol tombol a kontraszelekció? És már több, mint hét évtizede…
Halotti tor
Én túlélem e hamis világot, és elmegyek a temetésére. Már, ha ráérek. Már, ha megérdemel ez a romlott világ egy szertartást. Vagy inkább egyszerűen felejtsük el?
Felejtés
Az ember gyorsan elfelejti a múltat: ki, mi és milyen volt olyan amilyen a múltban. Az emberiség is hamar felejt: ugyanazok a dolgok, folyamatok ismétlődnek a világtörténelemben évezredek óta. Csak az úgynevezett történelmi személyiségek neve más.
Emberismeret
A macska nem felejt, több esze van, mint az embernek. Érzi: ki jó és ki rossz ember. Tudja, hogy ki volt hozzá jó, és ki nem.
Mit tegyünk?
Legyünk macskák? Nem tudunk átváltozni, hisz embernek születtünk. Nem tudunk kibújni a bőrünkből. Nem is kell, maradjunk minden időben, minden korban, minden helyzetben embernek!
Szentivánéj
Szentivánéjkor vigadnak a manók, a koboldok, a szerelmesek. Dobjuk fel hát mi is a hangulatunkat, élvezzük az életet, és tojjunk a politikára! (Hamarosan hazaér hitvesem…)
Budakalász, 2022. június 24-26. (Nevem napján vetettem papírra gondolataimat, aztán két napra rá le is gépeltem, és a gépben le is tisztáztam irományomat.)
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
