Melegen tűz..

Melegen tűz..

Melegen tűz, már nagyon magosan jár a nap.
A szél lengedezik, s már repít is magával a gondolat.
Házak, kertek felett, kis patakokkal szabdalt, virág illatú mezőkön tova.
Napraforgó, vagy épp búzatábla, erdőhöz ér, kinek erdő, az otthona.
Hűs erdő, jó szívvel fogad, árnyékot ad megannyi fája.
Hol az eredet fakad, ott vár ismét, ülve, tölgyfának vetve háta.
Eljöttél! Esmeg itt vagy,hozott az Öreg Isten. Örülök neked.
Telve vagy kérdéssel, válaszaim, megnyugtatják majd lelkedet.
Elheverek az avarban, széles tölgyfának dőlve.
Egy korty fakadóvíz, szétárad bennem, lényem ettől kap erőre.
Bizony van mit nem értek, semmi nélkül jöttünk, s így is távozunk, ha gyertyánk leégett.
S mégis az emberek. Miért hajtják a vagyont, s dicsőséget?
Miért kapaszkodnak másokon keresztül?
S ki segített rajtuk. Miért néznek rajta át, érzéketlenül?
Tízből egy, ki lehajol a földön, a porban fetrengőhöz.
Nem érdekel senkit, ki, vagy mi, lökte a földhöz.
Szavad ne feledd, veszi fel a beszéd fonalát.
Arca s hangja nyugodt, már vacskorba fogta ősz haját.

Tanuld meg, az ember megteremtése óta, így van.
Nem gondol bele senki, hogy fetrenghet még ő is a porban.
Ha segítesz, lesz ki hálás, s olyan is akad, kinek terhes leszel.
Eldob majd, de míg hasznod látja, addig téged ünnepel.
Másokon taposva, alakoskodva, van ki így halad előre.
Babérja nem lesz örök, az élet lepereg egykettőre.
Anyagias az ember világa, pénz nélkül élet nincsen.
Sem hajlék, sem étel, még orvosság sem,
hogy a többit ne is említsem.
Ám vagyonát a túlvilágra, magával senki nem viszi.
Halmozza csak, hát ha jó szándékra is, telik neki.
Ha valaki elismert, semmi baj vele, ha kiérdemelte.
S ha nem ütközik véle, a jó Istenek terve.
Nem téves a járásod, maradj a csapáson.
Gyere, révülj, enged, hogy reánk a tölgyes vigyázzon.
S mikor visszatérsz, az ember univerzumába.
Emberséget gyakorolj, szellemed pozitívan taplálva.

2022. 07. 04.
Felföldi Lajos

Felföldi Lajos
Author: Felföldi Lajos

Felföldi Lajos vagyok. Már gyermekkorom óta írok verseket. Ám hosszú évtizedek múltak el írás nélkül. 2019 óta viszont elég aktívan indult el az áradat. Azóta sorban születnek amatőr verseim. Köszönet az Irodalmi Rádiónak, mert már pár művem megjelent antológiáiban. Folytani szeretném az írást, számomra egy lelket gyógyító és erősítő kúra!

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Kedves Lajos! Tanulságos versed szívesen olvastam. Köszönöm szépen az élményt.🙂

    Szeretettel:

    Katica

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ahogy a hó hullik

Ahogy a hó hullik a tűzre, Úgy hullik a könnyem a sós földre. A komor pusztában hiába nézek. Semmi sem moccan, vagy fut szerteszéjjel. Ó,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Népirtás

Rózsa Iván: Népirtás Most már „ügyesebben” irtják a népet: Sunyin, és nem látványosan… Akiknek védeniük kellene az emberiséget: Naponta elárulják, alattomosan… Még ünnepeltetik is magukat

Teljes bejegyzés »

Mária édesanyánk

Edit Szabó : Mária édesanyánk Szívem hozzád emelem Édesanyám, arcodról sugárzik szent ártatlanság, -Fogadd el kérésem,szeress engemet, mint szeretted egyetlen gyermekedet! Tökéletes asszony vagy, az

Teljes bejegyzés »

A mi kisebb

A mi kisebb-nagyobb gondunk, bajunk, csak egy csepp az emberiség gondjainak hatalmas tengerében. Ennek ellenére mindenki a saját terhét érzi a legnehezebbnek. Éppen ezért általában

Teljes bejegyzés »

A Jótündér és békák

Anna még csak első osztályos és nagyon elfáradt az iskolában. Ének órán a tóban kuruttyoló békákról szóló dalt tanulták, mely egész nap a fülében csengett

Teljes bejegyzés »