Nyári szellő 1.

Nyári szellő 1.

Hűsítő nyári szellő simogat
Talán némi enyhülést hozhat
És felszabadul bennem a gondolat
A kánikula eddig szinte folytogat

A kora reggeli riasztó hírek
Elűzték a bennem ébredő remények
Pislákoló lángját, s ismét attól félek
Hogy hatalmukba vesznek a kételyek

A gazdasági atombombát már ledobták
Mivel a világot lassú halálra kárhoztatják
Van köztünk egyáltalán bűntelen ember
Ki képes hogy megsemmisüljön e fegyver

Imára kulcsolt kézzel imátkozz minden reggel
Csak Krisztustól várhatsz békét kegyelemmel
Nincs más erő, mely lefogja a gyilkos kezeket
S megmenti életed, akkor ha megérdemelted

A nyári szellő, mely megkönnyebbülést hozott
A Krisztusba vetett hitem szinte felvillanyozott
A hajladozó kerti virágok színei és dús illata
A feléledt nyári rigók édes-bús üdvözlő kórusa
Elűzte félelmem, és felhívta ébredő figyelmem
Hogy az élet szép mit védenem kell,s megőriznem

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Amit szabad Jupiternek…

Amit szabad Jupiternek… A sorssal teli a kalapom, ezt most gyorsan félre rakom Meddig lehet még elmenni fáradt testem víz alá rejteni Hiába engedem el

Teljes bejegyzés »

Édesanyámnak

Még ne menj el! Olyan jó, hogy vagy, Ne félj, hogy most tél van, Hisz mindjárt jön a tavasz. Még ne menj el! A tavaszt

Teljes bejegyzés »

Függés

Üres poharak alatt sorsolnak felettem, mint kiszáradt antiloptetem, a semmibe foszlok. Fanyar szagú sötét csarnokok hideg kamráinál, a csend reményt sikál. Bosszúra éhező kielégületlenség, mely

Teljes bejegyzés »

Mosolygós jövőkép

Messze vannak még a ráncok, De magam előtt csak egy képet látok S az a kép is veled készült, Mikor már elvettél feleségül.   Két

Teljes bejegyzés »

A párhuzamosok tragédiája

A párhuzamosok tragédiája Aki nem lép egyszerre nem kap rétest estére Aki nem lép egyszerre kámzsát húznak fejére Igazodj hát a vezérre hogy bármit kíván

Teljes bejegyzés »

Hiányoddal élni

Mindennap,minden percben Kísértenek az emlékek mintha sosem múlna el Mintha sosem múlna el az érzés ami hiányoddal jár Hiszen itthagytál s még mindig nagyon fáj.

Teljes bejegyzés »