Őszi cseppek

Bánat cseppje hull, arcomra
dermed ólomszínű ég,
megnyílik az emléktár,
benne pihen sok elmúlt nyár.

Tovatűnt pillanatot őriz
merengve hervadó levél,
szél felkapja, röptében
pörgeti, a semmibe leng.

Hálóját szövi bent a pók,
csapdába ejt megfáradt szívet,
jégcsapba dermeszti a zsákmányt,
ki későn sejti meg az ármányt.

Lassan száll alá éji álom,
ködtakaró ül a tetőkre,
behúzott függönyök mögé
rejti arcát a békétlenség.

A szőlővessző kopáran int,
gyümölcse héja töppedten lóg,
robog az elszáradt, vén idő,
életek nedvét kihörpölő.

Álmodó fák lombjukat vesztve,
didergőn hajtják meg fejük,
tűrve fagykarok szorítását
várnak, mint Csipkerózsikák.

Röpköd, s rezgő ágra alászáll
egy madár, olvaszt jégpáncélt,
trillája zengve szárnyaló,
új élet-csírát hordozó.

Jöjj, tavasz, rázd fel a világot,
hóvirággal szórd be az erdőt,
hozz nekünk harsány, friss reményt,
űzd messze rosszkedvünk telét!

Bora Ildikó
Author: Bora Ildikó

Bora Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Eddigi életpályám során jó néhány foglalkozást űztem, voltam tanár, ügyintéző, ifjúkoromban operaénekesnek készültem, de az írásban találtam meg igazán önmagam. Minden egyes fázisát élvezem, az alapötlet megszületésétől kezdve a kézirat nyomdakészre formálásáig. Szeretek csukott szemmel révedezni, sosem látott világokban jönni-menni. A történeteimben az lehetek, aki nem vagyok, és a történeteim által lehetek az, aki valóban vagyok. Gyermekkoromtól kezdve gazdag fantáziavilágról tettem tanúbizonyságot, az édesanyámtól hallott meséket továbbgondolva újabb és újabb történeteket találtam ki. Diákéveimben versekkel próbálkoztam, később felfedeztem, hogy a prózában is otthon érzem magam. Eleinte rövidebb humoros történeteket írtam, majd 2017-ben, az Aba Könyvkiadó gondozásában megjelent A rettegés piramisa című regényem, ami egy Egyiptomban játszódó, kalandokkal és szerelmi szállal fűszerezett bűnügyi história. Gyermekkoromban öt évet töltöttem Kairóban a családommal együtt, így a könyvben szereplő helyszíneket volt alkalmam a valóságban is megismerni. Rövidebb prózai műveim témáját egy-egy érzésből, hangulatból, színekből, illatokból merítem. Jártamban-keltemben figyelem az embereket, mozdulataikat, hanglejtésüket, és máris körvonalazódik a fejemben egy újabb novella szereplője. 2021 őszén csatlakoztam az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez, ez év novemberében jelent meg egy novellám (Lelki szemetes) az Irodalmi Rádió Szegény az ördög, mert nincsen neki lelke c. kötetében. Ettől kezdve az Irodalmi Rádió szinte valamennyi antológiájában olvashatók...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kötelék

Aznap, amikor megszülettetek, rám tekintett gyönyörű szemetek. A kezemben pihent apró kezetek, rájöttem az anyaság mit jelent. Boldogan vártam, hogy megérkezzetek, hogy életem beteljesüljön Veletek.

Teljes bejegyzés »

Humorral és szeretettel

Ma egy híres írónőre emlékezünk, aki velünk maradt könyvein keresztül. ki humorral mesélt a hétköznapokról, az emberi szívről, örömről, gondokról. Pontos megfigyelője volt a világnak,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A Lét

Rózsa Iván: A Lét A Lét utánam is folytatódik majdan tovább: De talán az én létezésem sem volt hiábavaló. A Végtelenben egyesül az összes lét,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Végtelen Egy

Rózsa Iván: Végtelen Egy Utunk vége olyan, mint a kezdete: Végtelen. Vagy az örök Semmi vár ránk? Ami szintén Végtelen… (Vágtázó Csodaszarvas: Végtelen Egy) Budakalász,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Burundi űrkikötő

Rózsa Iván: Burundi űrkikötő (Ozric Tentacles: Burundi Spaceport) Felavatják az űrállomást Burundiban; Özönlik is a fényes ünnepségre a nép. Látni akarják a rakétát a magasban;

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A szúnyog

Rózsa Iván: A szúnyog A szúnyog nem tehet arról, hogy vérszívó. Ilyennek teremtette a természet, a vér a tápláléka. Megértjük, de ettől függetlenül, ahol tudjuk,

Teljes bejegyzés »