Figyellek!

Én vagyok a kép a falon,

Én a tea az asztalon,

Én megyek most veled szembe,

Én veszlek most téged szemre.

 

Én vagyok a dalos madár,

Én vagyok a borospohár,

Én a szék és én az asztal,

Én a barát, ki vigasztal.

 

Vagyok anyád, ki elringat,

Paplan-párnád, miben altat,

Házad alapja és fala,

A tető, mi véd éjszaka.

 

Könyved vagyok, mit olvasol,

Kis virág, mit illatozol,

Villámhárító a sarkon,

Ugyanén a pók a falon.

 

Pillangó vagyok a réten,

Űzött vad benn az erdőben,

Hal vagyok a tiszta tóban,

Futó nyúl vagyok a hóban.

 

Ez és sok más: mind én vagyok.
Vigyázz, mit teszel, mert látok.

Peregrinus Facilia
Author: Peregrinus Facilia

Facilia Peregrinus az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Facilia Peregrinus, a „pöttyös időszakban” születtem, az áldott 80-as évek derekán. Ehhez híven ama kor szellemisége, az örök lázadás, a sorból mindenkoron valamilyen formában történő kilógni vágyás jellemez. Szabadkai magyar családból származom, de tanulmányaimat itt végeztem Magyarországon. Életemet a szexuális beállítottságomból kifolyólag inkább a művészetnek, esetleges művészi karriernek szeretném szentelni, mint a nagybetűs szerelemnek. Keresztény értékrenddel rendelkezem, ami meghatározza hozzáállásomat a világ dolgaihoz (legyen szó emberről, kapcsolatról, világnézetről, vagy bármi másról). Az utóbbi néhány évre tekintve többségében dalszövegek írásával, dallamírással foglalkozom, de természetesen más irodalmi műfajokkal is szívesen próbálkoztam, illetve jelenleg is előfordul: vannak verseim, novelláim, regényeim, meséim. Első verseim 10 éves koromban keletkeztek. Másságomból kifolyólag szociális érzékenység és mély empátia jellemez. Már egész fiatal koromtól kezdve befelé forduló típus voltam, így kerültem kapcsolatba a művészetekkel: elsősorban a zenével, az énekléssel, az olvasással, az írással, a vers- és mesemondással. Több irodalmi versenyen vettem már részt sikerrel, míg a zene és az éneklés megmaradt hobbinak: ez által felnőtt koromra már körvonalazódott, hogy hivatásszerűen is az írással szeretnék foglalkozni. Az Irodalmi Rádió által nyújtott pályázati lehetőség révén vérge eljuthattam az antológiában, könyvben való megjelenéshez is, ami ezelőtt sajnos még soha nem sikerült. Ez úton...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szabadon szállva

Hullámzó kék szőnyeg, Ég s felhő szőtte, Rajta fekete foltok, Csilingelő, csipogó hangok. Mi ez? Kérdem, S elképzelt térképem Olasz csizmát lát meg Az atlaszos,

Teljes bejegyzés »

A megbocsátás hajlékony padján

   A megbocsátás hajlékony padján     Ott ülni csak némán és csendesen, hallgatni mások megbocsáthatatlan, alávaló bűneit. Hidd el, talán úgy érdemes! Gyakran ellened

Teljes bejegyzés »

A szöcskék is látták

    A szöcskék is látták   A ráérősen jóleső szeptemberi kiránduláson nem messze a Dunától, hajborzoló langyos szellő igazítja a Vértes közeli utak mentén a

Teljes bejegyzés »

Igazságtalanság

  Az élet igazságtalanságok sora, A kérdés, hogyan reagálunk a rosszra. Elfogadjuk, belenyugszunk, vagy kesergünk, Vagy felvesszük a kesztyűt s csatába megyünk.   A világ

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lebegés

Rózsa Iván: Lebegés Tisztán, érdek nélkül szeretni: igaz érzés. Hozzásimulni, szerelemből szeretkezni: igaz érzék. E zavaros, felfordult világban embernek maradni: igaz érték. Mindhármat magadban megőrizni:

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szentjánosbogárka

Rózsa Iván: Szentjánosbogárka A Földön itt-ott pislákol még valahol egy kis szeretet; Éjszaka fénylik, mint valami holdkóros szentjánosbogárka. Szégyelli magát, pedig az emberiség szenvedett már

Teljes bejegyzés »