Öcsémhez

Belenéztem a szemedbe és megláttam valakit.

Ő olyan volt, mintha te lennél, de nem te voltál.

Olyasvalakit láttam, akit szerettem volna, ha te lennél.

De te nem voltál ott. Láttam valakit, aki hasonlít rád;

Aki valaha te voltál… De már csak ő van meg te vagy…

És én már nem látom azt, akit keresek.

Peregrinus Facilia
Author: Peregrinus Facilia

Facilia Peregrinus az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Facilia Peregrinus, a „pöttyös időszakban” születtem, az áldott 80-as évek derekán. Ehhez híven ama kor szellemisége, az örök lázadás, a sorból mindenkoron valamilyen formában történő kilógni vágyás jellemez. Szabadkai magyar családból származom, de tanulmányaimat itt végeztem Magyarországon. Életemet a szexuális beállítottságomból kifolyólag inkább a művészetnek, esetleges művészi karriernek szeretném szentelni, mint a nagybetűs szerelemnek. Keresztény értékrenddel rendelkezem, ami meghatározza hozzáállásomat a világ dolgaihoz (legyen szó emberről, kapcsolatról, világnézetről, vagy bármi másról). Az utóbbi néhány évre tekintve többségében dalszövegek írásával, dallamírással foglalkozom, de természetesen más irodalmi műfajokkal is szívesen próbálkoztam, illetve jelenleg is előfordul: vannak verseim, novelláim, regényeim, meséim. Első verseim 10 éves koromban keletkeztek. Másságomból kifolyólag szociális érzékenység és mély empátia jellemez. Már egész fiatal koromtól kezdve befelé forduló típus voltam, így kerültem kapcsolatba a művészetekkel: elsősorban a zenével, az énekléssel, az olvasással, az írással, a vers- és mesemondással. Több irodalmi versenyen vettem már részt sikerrel, míg a zene és az éneklés megmaradt hobbinak: ez által felnőtt koromra már körvonalazódott, hogy hivatásszerűen is az írással szeretnék foglalkozni. Az Irodalmi Rádió által nyújtott pályázati lehetőség révén vérge eljuthattam az antológiában, könyvben való megjelenéshez is, ami ezelőtt sajnos még soha nem sikerült. Ez úton...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Muzsik Szandra

Hópehely

A tél most is pirosra csókolja az arcom,Nem szúr, nem fáj, de a nyoma ott marad.Ahogy nézem a lassan lehulló pelyheket,Érzem, hogy a magány most

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

  Halászné Magyar Márta Éjszaka Tudom, hogy most nem csak én nem alszom, mégis egyedül vívom éjszakai harcom, forog agyamban számtalan gondolat, felidézek számomra kedves

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

emlék

                                                 

Teljes bejegyzés »

Út és idő

Még nagyon fiatal az idő, alig kacsint ránk fény az égen. Ujjaim ujjaidba fonódnak a hajnali derengésben.   A faágak között, felettünk megbújnak a madáretetők,

Teljes bejegyzés »

Eljövetel

Eljövetel       Áldott decemberi reggelen, Havas, hófödte sétányon Hangtalan, bolyongva járok. Végeláthatatlan ködben Adventi csodára várok.   A csendben újra rám vigyáz, utolér

Teljes bejegyzés »