Erdők kertek éneke

Erdők kertek éneke

 

A gödöllői dombságnak keblén,

A csobogó Egres-patak mentén,

Istennő énekelt a zöld mezsgyén.

 

Hangja messze szállt, repült a szélben,

Halkan siklott egy dallam a térben,

Vidám ének szólt dombon és réten.

 

Margitán a színpompás tölgyesek,

Háromházán az ékes fenyvesek

Együtt dúdoltak büszkén lelkesen.

.

Égen suttogtak fehér fellegek,

Megálltak szép Erdőváros felett,

Ahol dolgoztak szorgos gyors kezek.

 

Géza-hegyen a boldog legények,

szép leányokkal vígan zenéltek,

gazdag életről gyakran regéltek.

 

Piciny falu lelkes közössége,

Községnek lett fénylő ékessége,

Magyar honnak élő öröksége

 

Országunknak kerekes kis kútja

Nagybőgő, brácsa pattogó húrja,

Hazánknak tükörben csillog múltja

 

Büszke nők varázslatos parkokban,

Ifjoncok pántlikás kalapokban,

Áldják szülőföldjüket dalokban.

 

Ápolják, jelzik a népi zenét,

Őrzik, védik otthonuk melegét,

Magasztalják a megváltó nevét.

 

Lendület hat át itt erdőt, kertet,

elvarázsol sok szívet és lelket

Isten áldjon drága Erdőkertes.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Kedves István!
    Köszönöm, hogy olvashattam ezt a verset! Mint nagy természetkedvelő, örömmel olvastam sorait. Visszavitt kicsit a gyermekkoromba, mert én hegyek közt voltam gyerek. Varázslatosak a rímek, már-már tökéletesek, csillognak a szókapcsolataid. Az, hogy az elején megemlítettél egy istennőt, csak még szebbé tette. Nagyon tetszik, hogy a kultúrát és hazafiságot is beleviszed, de nem esel túlzásba!
    További nagyszerű írást!
    Peny

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A zene

A zene az élet sója és fűszere, van, kit megérint egy andalító dallam, míg másnak a vad akkordú a zsánere, a lényeg, hogy hozzám szóljon

Teljes bejegyzés »

Tisztalapot kér a szív

Tisztalapot kér a szív Tisztalapot kér a szívem, nem csillogót – csak igazat. Hol nem vádol múltak súlya, s nem szólnak rám haragosak. Oly sokáig

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Korfu I., Korfu II.

„tengeres szösszenetek”       Korfu I.   citrom, zsálya rozmaring olajfákkal felvidít fenyőliget smaragd csoda nyakba omló virágpompa sziklák, völgyek dűnék halma Pantokrátor nagy hatalma

Teljes bejegyzés »

Jöttél

Jöttél. Csak úgy. Kicsit kopottan, kicsit foltosan, picit sután, kócosan. Rám néztél, s a szemedben az a fény. A fény. Ami úgy hatolt át rajtam,

Teljes bejegyzés »