Koldus és Király

A zsúfolt téren harmonikaszó hallatszik. A villamos megállóban egy ládán ül a harmonikás, kopott kabátjának gallérja fázósan felhajtva. Nem kéreget. Nézi ahogy a tenyeréig érő szakadt kesztyűjéből kilátszó csupasz ujjai a  fekete-fehér billentyűkön játszanak. A dallamok ismerősek, otthoni  emlékeket juttatnak eszembe… A harmonikás nem néz fel,  talán nem akarja látni ki dob forintokat a majdnem üres harmonikadobozba. Koppan a pénzem, biccentve megköszöni és a hamiskás dallamok rendületlenül, reménykedve szólnak még órákon át a szemerkélő esőben.

A harmonika hangjai bárhol és bármikor ugyanazokat az érzéseket kavarják fel bennem, édesapámat juttatják eszembe. Örömteli, boldog közös családi élmények ugyanakkor késői megbánás részemről a szűkre szabott köszönetek miatt. De sajnos ezek már csak gondolatok…A harmonika duruzsló hangjába beleszülettem. Gyerekkorom óta a bőrömön át érzem.  Életvidám családomban a zene elmaradhatatlan volt a baráti összejöveteleken de még Karácsonykor, Szentestén is. Nálunk nem csengettyűvel kezdődött az ünnep. A karácsonyi dalt közösen énekeltük harmonika kísérettel melynek mély, zengő hangzását a mai napig fel tudom idézi. Apánk építészmérnök és örök „házépítő” volt , nem hivatásos zenész de remekül játszott.  Ifjúkorában saját zenekarával , később zenekar nélkül, a gyakran bennünket látogató, csodáló barátai és széles családi körünk örömére. És játszott idős korában már csak saját magának egyedül megnyugvásképpen mindaddig, amig erőtlen karjai miatt már ülve sem tudta megszólaltani zenélő kedvencét.

Szomorú nap volt amikor végképp megvált öreg hangszerétől a mi harmonika Királyunk.

Amit örökségül hagyott nekünk az a varázslatos zene, a bőrünk alá kúszó dallamok élvezete. Pozitív lelki töltésével, erőt ad túllépni a szomorú napokon ameddig csak élünk.

(Édesapánk emlékére)

Author: Rodé Klára

Mottóm: „A rohanó évekkel az életnek nincs vége… Csak ha elfogy a szó, elhal a zene, megtorpan a tánc, elapad a szeretet.” (R.K.) Az írás örömforrás és vallom, hogy nincs korhoz kötve. Magam is rátaláltam néhány éve, jóval túl az életem delén. Érlelte az idő, a végnélküli tapasztalás, az olvasóim, barátaim lelkes bíztatása. Mozgalmas életutam karrier építéssel, utazásokkal, szerelmekkel, gyermekeimmel, unokámmal, elveszített férjekkel kiapadhatatlan forrásnak bizonyultak. Valóságos történeteim néha szomorú, ironikus vagy humoros, pikáns mozaikjait az elmúlt hét évben novelláskötetekbe gyűjtöttem, (Életre keltek, A hatfejű sárkányfemina, Félárnyék, Az én kaleidoszkópom, Tenyérnyi történetek címekkel) szerzői kiadásban megjelentettem akárcsak az első regényemet, Az arcnélküli férfi-t is. Antológiák társszerzője voltam. A prózák mellett versekkel is próbálkozom. Közlésvágyam határtalan, életünk ellesett pillanatairól, tárgyakról másképpen, emlékeimről, töprengéseimről. Az írás az életem része lett. Örömmel osztom meg novelláimat, könyveimet az érdeklődő kedves Olvasókkal. Email címem: rode.klara@gmail.com