Az Antikrisztus

Az Antikrisztus.

Évezredek óta sötétben járunk,
ám reményeinkben, hajnalra várunk.
Ha a napok meg nem rövidülnek,
s az idő sodrából kimerészkednek
A kiválasztottak is megcsalatnak
ha a gondolat vermében maradnak
A szemet be lehet csukni,
a sötétet is meg lehet szokni
De akkor mi lesz az elmével?
megmarad majd a bús kedvével
Ha valaki vallási szempontból
írástudatlan marad, s megorrol
Képtelen lesz különbséget tenni
a vallási igazság és a
vallásos érzület között.
Ám a léleknek is van hatalma
Az észnek nagy a birodalma
Rögtön észrevesz dolgokat
miket a szem és az agy felfoghat
Az Antikrisztus be is csapná a szemet
mert másnak látszik, mint ami lehet
Megtévesztheti gondolkodásunkat,
összekuszálhatja másságunkat
Hihető hazugságokkal etethet
bár bennünk támadhat ellenérzet
Mert támadhat valami
amitől kényelmetlenül érezhetjükmagunkat
Míg meg nem szólal a vészcsengő
mely drámaian figyelmeztető
Ám amit a bűn könnyen hatástalanít
csupán a keresztáldozat ami bátorít
Az Antikrisztussal szemben minek van hatalma
ami legyőzheti s megvédhet: az az Eucharisztia .

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kezedbe adnám

Kezedbe adnám   Kezedbe adnám az egész életem, Én egyetlen szívem és szerelmem. Amiről eddig álmodtam, s amiben hiszek, Szívemmel boldogan adnám életem. Ha elfogadnád

Teljes bejegyzés »

Fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Szerinted mit csináljak?

Megbántam, érted?  A sírás fojtogat,  A saját gondolataim őrölnek,  mint valami daráló.   Igen, el akartam titkolni, Hogy nem bírok magammal harcolni, Mivel gyenge vagyok,

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

Fenn a magasban,   az öreg templom tornyában,  a tétova csendben,   komótosan, lassan,  megkondul öblös, érces hangján  a nagyharang,  jelezvén, hogy immár este van.      Hamarosan a napnak vége szakad.  Mostanra

Teljes bejegyzés »

A zöld és a levél

Behunyom a szemem,  itt vagy velem.  Megfogod a kezem,  útnak indulunk.  Hogy hova? Nem tudni még.  Kaland az. Válasszunk  utat.    Én ezt szeretném, a girbe-gurbát. 

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Mozdulatlanul

Melegen gőzölgő aszfaltjárdán hajnali lépteim visznek… Izzad a város… A város lüktető mozgásában egy mozdulatlan tétel tűnik fel Az idő megállt egy kis tollcsomón ami

Teljes bejegyzés »