Téli est az örök erdő kertjében

Téli est az örök erdő kertjében

 

Lépteim nyomában fagyos a rideg tér,

csizmáim alatt ropog a megdermedt dér.

 

Az utcalámpák alatt havat hord a szél,

nagy hópelyheket hullat a zord hideg tél.

 

Az erdő kertjét betakarja a friss hó,

otthonokat melenget égi takaró.

 

Szürkületben pihen a Kincstári birtok,

jelenben a jövő óv sok ősi titkot.

 

Kavargó fehér fényözön az utcákban,

hasonló színvarázs nem él e világban.

 

Háromházán,az ékes Kilencholdason,

zúzmarák fénye csillan minden udvaron.

 

Revetegen és a csodás Géza hegyen,

színes ablakokban jégvirág van jelen.

 

Géza hegy peremén ódon kastély figyel,

megfáradt lelkekben egy iskola pihen.

 

Az elbűvölő parkokban fütyül a szél,

játszótereken csillog, hintázik a fény.

 

A Jézus szíve templom kedves szándéka

tornyokat hívni esti harangjátékra.

 

A központban, a csodálatos centrumban

kis faluház él varázslatos kuckókban.

 

Központot ölel havas Roheim negyed,

hol a fények örök napórája ketyeg.

 

Befagyott bányató ragyog a holdfényben,

aranygömbnek tükrét elbűvölten nézem.

 

Nyíres, Topolyos és az ékes Szentsarok,

Istent tisztelik ott a meleg otthonok.

 

A vasútállomáson a sínek között,

jégen siklik a szél öreg talpfák fölött.

 

Hófehér erdőben kertek szíve dobog,

megdermedt kertekben, lelkek lángja lobog.

 

Te varázslat égi kincse vagy, szép, kedves,

jó éjszakát csodálatos Erdőkertes.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vizet, hidat védelmezek

Edit Szabó : Vizet,hidat védelmezek „Esik eső ködös zápor „, Szent János szobrát ott látod, országoknak védőszentje, akit ma is megtisztelnek. Papként élte az életét,

Teljes bejegyzés »

A fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Bagoly mondja

Edit Szabó : Bagoly mondja Bagoly mondja verébnek, hogy most csendet kérek, nappal alszom és éjjel vadászatra térek. Fészket rakhat madárka, mindenki magának, élni akar

Teljes bejegyzés »

Bill

Ő volt a mindenem. Amennyire csak vissza tudok emlékezni, Bill az életem része volt. Öt évvel utánam született. Már akkor tudtam, hogy ő a legfontosabb

Teljes bejegyzés »

Úgy, mintha nem is fájna

Egyszerűen nem tudom elviselni, Nem vagyok képes beletörődni És erre tudod mikor jöttem rá? Miután megírtam a könyv előszavát.   Nem tudom elfogadni, Hogy hagytál

Teljes bejegyzés »

Essen a víz

Essen a víz a fény magasából, nyeljen oxigénből rengeteget. Csapódjon bele víz felszínébe, zúgjon és dörögjön nem keveset.   Vigye el titkát fenti világnak, dicsérje

Teljes bejegyzés »